Életében minden gyerek eljön az a döntő pillanat, amikor a szülők azt gondolják, hogy ideje óvodába mennie.
- Képesnek kell lennie bizonyos műveletek végrehajtására
- Függetlennek kell lenni
- Megfelelő kommunikáció a társakkal
- Hallgatni kell a tanárra
- Napi rutin az óvodában
Mielőtt csoportba adná a babát, érdemes utánajárni, hogy megvan-e minden szükséges képessége, gyorsan tud-e alkalmazkodni ahhoz a környezethez, amelyben találja magát – mondták a pszichológusok.
A szülőknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy minden gyermeknek mit kell tudnia óvodába lépés előtt.
Képesnek kell lennie bizonyos műveletek végrehajtására
A szülőknek először meg kell győződniük arról, hogy gyermekeik képesek legyenek kielégíteni az alapvető szükségleteiket, mint például az öltözködés és vetkőzés, a cipő le- és felhúzása, az evőeszközök használata, a WC-be járás és a saját kézmosás.
Egy 3 vagy 4 éves gyermeknek már ismernie kell ezeket a pontokat. A gyermeknek képesnek kell lennie arra is, hogy felismerje szükségleteit és megbirkózzon velük. A gyerekeknek meg kell tanulniuk hallani önmagukat, hogy a végén kényelmesebben érezzék magukat.
Függetlennek kell lenni
Az óvodában a gyermek önállósága felértékelődik, ez megkönnyíti a pedagógus feladatát.
Nem a gyerek körül fog forogni az egész világ, mert rajta kívül más gyerekek is vannak a csoportban, így az önállóság és a megoldható problémák megoldásának képessége sokat segít a gyereknek ahelyett, hogy még egyszer a tanárhoz rohangálna.
A szülőknek gyermekkoruktól kezdve önállóságot kell oltniuk gyermekeikben, hogy a jövőben mindenben könnyebb legyen számukra.
Megfelelő kommunikáció a társakkal
A gyermek tudjon kommunikálni társaival, tudja, hogyan osszon meg helyesen más gyerekekkel, milyen esetekben, hogyan oldja meg konfliktusait, tárgyaljon. A gyerekeknek meg kell tanulniuk a primitív üdvözlést és a búcsút, valamint az olyan szavakat, mint a „köszönöm” és a „kérem”.
A gyerekek szabadon használhatják ezeket a szavakat beszédükben. A gyerekeknek tudniuk kell, hogyan reagáljanak megfelelően más gyerekekre, csínytevéseikre, szavaikra vagy véletlenszerű tetteikre.
Világosan meg kell érteniük, mikor szükségesek érzelmeik, és mikor lehet élni nélkülük.
Fontos megtanítani a gyerekeket az együttérzésre és a megbánásra. Meg kell érteniük, ha valaki megsérül vagy kényelmetlenül érzi magát. Azt is meg kell tanítania a gyerekeknek, hogy tartsák tiszteletben a személyes és a többi gyerek határait.
Hallgatni kell a tanárra
A gyerekeknek azt is meg kell érteniük, hogy a tanár miben különbözik a többi gyerektől, mi a felelőssége, és miért kell hallgatnia rá.
Jó lesz, ha a gyermek megtanulja először hallani a tanárt, és nem okoz problémát az óvodai tartózkodása során.
Napi rutin az óvodában
Az óvodába járás előtt a szülők tájékozódjanak a napi rutinról abból a csoportból, amelybe csatlakozni fognak. Egy ideig a szülőknek segíteniük kell a gyermeket az óvodai napi rutinhoz való alkalmazkodásban.
Erre azért van szükség, hogy a gyermek kevésbé szeszélyes legyen, és megértse, mi vár rá. A gyermeknek meg kell tanulnia, mit jelent a nappali alvás.
A szülőknek nem kell aludni kényszeríteni a gyermeket, de meg kell tanítani csendesen feküdni, könyvet olvasni vagy csendben játszani, hogy ne zavarjanak más babákat. Idővel ez a mód normává válik számára, és az óvodában jobban érzi magát.
Amikor a gyermek óvodába megy, a szülők kötelesek vele maradni az alkalmazkodás idejére. A gyermekkel együtt bejárhatják az épület minden sarkát, tisztázhatják az egyes pontokat.
Fokozatosan a szülők engedhetik a gyermeket a többi gyerekhez, és nézhetik, ahogy játszanak. A gyerekeknek meg kell érteniük, hogy nem hagyják őket elhagyni. Akkor az óvoda érdekes hellyé válik számukra.
