A történelem során az epilepszia tévképzeteket és téves elképzeléseket generált, hozzájárulva az ezzel a betegséggel diagnosztizált emberek nem megfelelő kezeléséhez és megbélyegzéséhez. Tocmai ezen indítékok hatására sok epilepsziás beteg titkolja állapotát ismerősei, munkatársai előtt.
În cele ce sajjam, vom aborda cu-val együtt Dr. Sandra Munteanu, neurológiai szakorvos, az epilepszia szupraspecializációjávalunele dintre cel mai des contrendite credințe cu gărătă la epilepsie, la factorii de risc și metodile de tratament, pentru a vedea care dintre acestea sunt fundamentate din punct de vedere medical și pe categoria „miînturi”.
Általános információk az epilepsziáról
Az epilepszia specifikus etiológiájú neurológiai rendellenességek csoportja, amelyek a görcsküszöb csökkenéséhez vezetnek, növelve az ismétlődő spontán rohamok kockázatát. Printre cele mai comune etiolii pentru crizele epileptice se goumă cauzele genetika, anyagcsere, fertőzés, autoimmun, strukturális és neurodegeneratív.
Orice persona poate prezenta convulsii, care apar quên când excitabilità unei zone din creier depășește un anumit prag. Egyetlen epilepsziás krízis nem igényli az epilepszia diagnózisának felállítását.
A diagnózis első fontos lépése annak meghatározása, hogy egy esemény a legvalószínűbb-e epilepsziás roham, és most az egyik lehetséges differenciáldiagnózis, beleértve a disszociatív rohamokat, ájulást, parasomniákat, migrént, pszichiátriai rendellenességeket, mozgászavarokat és egyéb nem epilepsziás eseményeket. .
A strukturális gondozási elváltozásokat gyakran sebészeti kezelés keretében reszekálják, és több fő kategóriába sorolhatók:
- sclerosis de hipocamp
- agyi daganatok
- kortikális fejlődési rendellenességek
- érrendszeri rendellenességek
- cicatricea glială (glioza) gondoskodás baleset után vascularis agyi és unele lezje inflamatorii
Az epilepsziát gyógyíthatónak tekintik azok számára, akik au avut un sindrom de epilepsie auto-limitat korfüggő, pentru cei care nu au mai presenat válság în ultimii 10 ani, sans antiepileptice în ultimii 5 ani.
A leggyakoribb epilepsziák
Tévhit: Minden epilepsziás vagy görcsös ember.
Valóság: Vannak mai multe tipuri de válság epilepszia.
Un mit comun este presuprea că toate crizele epileptice sunt crize tonico-clonice bilaterale, convulsii cu loss of starăi de conștiënță. Vannak mai multe típusú krízisepilepszia, unele dintre ele anélkül, hogy önkéntelen mozdulatokkal járna. Például bizonyos események viselkedési blokkolást, reakcióhiányt és a környezettel való érintkezés megváltoztatását okozhatják.
Tévhit: Az epilepszia fertőző.
Valóság: Epilepsia nu poate fi transmisă de la o person la alta.
Epilepsia nu este o afection contagioasă și nu se poate transfere prin interaccione sociale sau prin fizikai kontaktus cu o persona, aki epilepsziás.
Tévhit: Az epilepsziás emberek nem tudnak normális életet élni
Valóság: Mulți omeni cu epilepsia duc vieți active și produktív.
Néha bizonyos korlátozások vonatkoznak a fizikai tevékenységre vagy bizonyos foglalkozásokra az epilepsziában szenvedők számára, de sok ilyen betegségben szenvedő beteg normális életet élhet. Az ellátás során a betegek megfelelő kezeléssel és időszakos szakorvosi monitorozással kontrollálhatják epilepsziás rohamaikat, elérhetik szakmai céljaikat, több területen végezhetik tevékenységüket.
Nem szükséges, hogy az epilepsziával diagnosztizált emberek fizikailag és intellektuálisan kerüljék a munkát. A Decizia de a lucra într-un mediu stresant az epilepszia formájának súlyosságától, a krízis típusától, a gyógyszeres kezelésre adott választól és a tünetek kontrollálási szintjétől függ.
A munkaválasztási döntésnél figyelembe vehetünk néhány szempontot, mint pl.
- a cizelor vezérlés
- tervezési feladatok, stresszkezelési technikák
- felul în care actiona medicamentele antiepileptice pe modul în care o személy gestionează stressl és bizonyos feladatok
- kockázatértékelés
- egy unui mediu de lucur care létrehozása ar putea să attalite persona care se concurre cu eistă affectții
Tévhit: Az epilepsziát nem lehet kezelni.
Valóság: Megfelelő kezelés poate duce la control epilepsiei.
Az epilepsziában szenvedők számára különféle kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, beleértve az epilepszia elleni gyógyszereket, a sebészeti beavatkozásokat és más terápiákat, például a neuromoduláriát. Az epilepsziára szakosodott orvos megfigyelésével és együttműködésével a betegek hatékony kezelési tervet készíthetnek a tünetek csökkentésére, de a legtöbb gyógyszert határozatlan időre ajánljuk.
Tévhit: Epilepsia este moștenită în minden caz.
Valóság: Factorii genetici pot juca un rol, dar nu în écóbre caz.
Bár léteznek unele forme de epilepsia care au componentă genetică, nu toate esetek sunt moștenite.
Sok embernél anélkül alakul ki epilepszia, hogy családi gondozásban szenvedtek volna, hogy megemlítsék ezt az állapotot. Vannak anumiți factori precum elváltozások cerebrale, fertőzések, anyagcsere ellátás pot determina epilepsia.
Un defect genetic ar putea să apară la nivel kromoszómális vagy molekuláris. Fontos megemlíteni, hogy a „genetikus” nem azt jelenti, hogy „öröklött”, mert van lehetőség de novo mutációk megjelenésére és mutációkra (a mutáció nem a szülőktől öröklődik, és nincs jelen az egyed DNS-ében, spontán módon jelenik meg az egyed genetikai anyagában) .
Unele epilepsii sunt reasonnate nu de o sănă anomalie genetică, ci de efficito final însumat al mai multor anomalii/variante genetice, numite poligenice, crescând risque ca persona atitinkamai să prezinte crisis epileptice. Urmărite individuum, aeste anomalii/variante genetice nu sunt suficiente pentru a determina o afèccione, pää effekto lor însumat poate vere susceptibilitea la válság.
Crizele epilepszia: típusai és tünetei
Unele persoane cu etiologii poligenice vor avea crize spontan, mások jelen vannak csak cu factori de mediu supplimentari, cum ar fi febra, vírusfertőzések, fogyasztás de etanol vagy privarea de somn.
A nu toate crizele a starăi de conștiënță elvesztését okozza. Vannak mai multe tipuri de crisis epileptice, iar ele pot varia significat din punct de vedere al symptomelor.
Câteva tipuri de krízis epilepszia:
- Criza focală cu aura, care poate ajuta la localizarea unui focar epileptic.
- Crizele focale cu afectarea starăi de conștiënță sau contact cu mediel, care poate supposite un blockaj behavoritual și detașarea faît de mediu, gîte fixă, unele mochives repetitive denumite automatisme- mestecat, înghițit, ħuveziea mandeilor ce pare avea un scop.
- Crize focale fără afectarea starăi de conștiënțăîn care poate fi alterată perceptia sau emoția, apparație unor moviție involuntare sau posturi la level unei parte a corporă, symptome sensitiv or sensoriale, vertij, iluzii vizuale/auditory/tactile etc., senzație de joye anxiety.
- Crize focale motorii, cu origina gyakori în cortex motor, cu movições involuntare ce çupu pe o sănă parte la livelle feței (uneori chiar și la livelle limbii) sau la livelle membrelor.
- Hiányválság: Poate implica o apaudere a activitài anterio svolviate de persona, în care poate perera că este absentă/ blockaj beportadora și alterare de contact. În acest caz, a persona nu amintește eventuele din tempul crizei.
- Tonikus-klónusos válság: Ez a fajta krízis eszméletvesztést, izomkontraktúrát és akaratlan mozgásokat, légúti afectareát, aluszékonyságot és posztikális zavartságot jelent. Tipul acesta de válság este cel mai periculos, mert meghatározhatja a hirtelen esést, lovituri, traumatisme ce pot pune în pericol life.
- Myoklonus válságönkéntelen mozgások jellemzik, care pot afecta bizonyos testrészek sau pot fi generalize.
Factori care declanșează sau aggravateaža crizele epileptice
A krízis nem jelenti azt, hogy valaki epilepsziás, hacsak nem teljesíti az epilepsziás diagnosztikai kritériumokat. There are o serie de afecciones care pot fi associate cu eventse care pot imita convulsiile/epilepsia, printre care și syncopa de cousere cardiacă sau vasovagală, crizele de natură psihogenă non substrát epileptică.
Unele sindroame epileptice au o edija tipică debut, crize și traseu EEG caracteristice és gyakran más sajátosságok ellátása, luate together, enable diagnosticul specific al unui szindróma. Az Identificarea unui sindrom epileptice tájékoztatást nyújt a care stau la baza afeccionei si medicamentele antiepileptice care etiológiájáról ar putea fi utile în ébérico forma specifică de epilepsie.
În változatos szindróma epilepszia, agravarea convulsiilor apare cu bizonyos gyógyszerek beadása antiepileptikum, ellátás pot fi evitate prin diagnosticarea appetanoă.
Crizele epileptice fotosensibile sunt declanșate de clanșate de stimuli vizuali, in special luminile intermitente sau model de lumini. Ez a reakció az epilepszia formájának egy kis részében fordulhat elő, különösen fiatalkori mioklónusos epilepszia vagy mioclonus hiányával/hiányával járó epilepszia, palpebrális és hiányzó mioclonokkal járó epilepszia, progresszív mioklónusos epilepszia.
A legtöbb epilepsziás embert vizuális ingerek befolyásolják. Ha valaki tudja, hogy epilepszia fotosensibil-, evitarea surselor poate fi o mêtre de precautie. Ezenkívül vannak diszpositivos cu option de dispositivare a luminilor interminente.
Cum influențează epilepsia életminőség
Putem menționa a néhány modi în care epilepsia poate influenza qualita de life și modi în care poate fi gestionată pentru a umpire vietta și actività tidiana:
Függetlenség és biztonság bizonyos helyzetekben – Gestionarea și kockázatcsökkentési pot contributi la növekedés încrederii în saját források și prăbărearea independeneții a legtöbb helyzetben.
Megbélyegzés – Ebben az összefüggésben a társadalmi szintű és az egyes családokon belüli oktatás és tudatosság a mentalitás és a társadalmi befogadás megváltozásához vezethet.
Planificarea familială – Anumite treatment sau forme de epilepsia pot influence planificarea familială. Ezekben az esetekben szükség van a csapat monitorozására, lehetőleg multidiszciplinárisan – neurológus, nőgyógyász, esetleg genetikus bizonyos esetekben.
A Soluții pentru javítja az epilepsziás betegek életminőségét
Nyílt kommunikáció cu barátok és kollégák poate ajuta la obtebrea unui suport austei dui relazione sociale si cariera să nu fie afectate.
Pszichológiai támogatás és terápia pot ajuta epilepsziás emberek kezelésére mai bine aeste aspecte.
Unele technikák de autogestionare cum ar fi evitarea unor factori declanșatori și un stil de viede equilibrat pot ajuta la controlur cizelor. Együttműködésre van szükség egy epilepsziára szakosodott neurológussal, hogy megtalálják a legmegfelelőbb terápiás lehetőségeket és nyomon kövessék a betegség alakulását.
Sprijinul szociális, megértés a család, a barátok és a közösségek részéről sunt elemente fontose pentru personas cu epilepsia. Ezek segítenek az emoțională a consecințelor afețiiții şi înştişti unui mediu optim kezelésében.
