6 tipp, amellyel a tanuló elkerülheti a túlterhelést és a kiégést

Nem panaszkodik, de nem tud uralkodni az érzelmeken

Egy általános és kisiskolás korú gyermek még abban a pillanatban sem valószínű, hogy a fáradtság legmagasabb szintjét elérve azt mondja, hogy „kiégettnek érzem magam” vagy „az életemben minden túl sok”, mint a felnőttek vagy a tinédzserek, akik fejlődött az érzéseik elemzésének és a megfigyelt törvényszerűségekkel való magyarázatának képessége.

„Egy gyerek másképp jelzi a túlterhelést és a kiégést” – mondja Sebre Elza, a „Jaunkæmeri” rehabilitációs központ foglalkozás-terapeuta – viselkedésével, különféle problémahelyzeteket teremtve, dühkitörésekkel, daccal, apátiával vagy nem akarással. bármit megtenni.Mi, felnőttek néha szeretjük azt gondolni, hogy a gyerekek fáradhatatlanok, de ez nem így van.Az iskoláskorú gyerekek nagyon gyakran nem tartják be az alvásigényt, de ha a gyerek nem aludt, a fáradtság jeleit fogja mutatni, nehezére esik a tanulásra koncentrálni, és az osztályzatai idővel romlanak majd.”

Annak érdekében, hogy a gyermek megőrizze a napi tevékenységek egyensúlyát, hogy ne essen túlzásba a klubok és az edzések mennyiségével, és hogy a fáradtság ne zavarja a tanulási folyamatot, a következő ajánlásokat kell napi szinten betartani:

1. Soha ne lopj alvásórákat!

Az első feltétel – annak érdekében, hogy a gyermek elkerülje a túlterhelést, minőségi alvásra van szüksége. Sem a házimunka, sem a szabadidős tevékenységek, sem az okoseszközök ne lopják el az alvásra szánt órákat! Alvás közben a szervezet regenerálódik, a gyermek pedig növekszik. Ezenkívül minden életkorban bizonyos számú órát kell alvásra fordítani:

• 3-5 éves korig: 10-13 óráig (délután is);
• 6-12 éves korig: 9-12 óráig;
• 13-18 éves korig: 8-10 óráig.

2. Ragaszkodjon a 8:8:8 képlethez, amikor egyensúlyt tervez a napi tevékenységei során

Ha egy táplálkozási szakember a kiegyensúlyozott étrend alapelvei elmagyarázásával egy tányérról beszél, amelyben 25% gabonafélék, 25% fehérje, 50% gyümölcs és zöldség, akkor egy foglalkozási terapeuta elmagyarázza, hogyan lehet helyesen elérni a napi egyensúlyt. tevékenységeket, ezt mondja: ha egy napban 24 óra van, akkor 8 órát alvásra, 8 órát termelékenységre és 8 órát szabadidős és öngondoskodásra kell fordítani. A gyerekek számára a produktivitás minden olyan tevékenységet jelent, amelyet az iskolában végez, a tanulást, beleértve a házi feladatot, a zenei és művészeti iskolát, minden olyan tevékenységet, amely koncentrációt és új készségek elsajátítását igényli. Másrészt a szabadidő azok a tevékenységek, amelyekkel a gyermek a tanuláson kívüli idejét tölti ki, és az öngondoskodás – mosás, öltözködés, étkezés, hajformázás.

A szabadidős tevékenységek lehetnek strukturáltak (edzők, felnőttek, tanárok által szervezett csoportok, amelyekben bizonyos készségeket fejlesztenek) és strukturálatlanok (játék a barátokkal az udvaron, telefonnézés, filmnézés, bújócskázás) és mindkettő. szükségesek! Ha a gyermeknek nincs elég strukturált szabadidős tevékenysége, megjelenhetnek strukturálatlan, sőt romboló tevékenységek, például csavargás, huliganizmus.

„De sajnos a gyerekeimtől és serdülőkorú pácienseimtől azt látom, hogy napközben mindannyian az iskolában vannak elfoglalva (minimum legalább 8 óra), aztán vannak olyan klubok, ahol szintén koncentrálni és a kognitív képességek képzésére van szükség. A nap produktívan telik. és teljesen strukturált szabadidős tevékenységeket, de nagyon hiányzik a szabadidő, hogy magammal lehessek, egyedül vagy mással” – mondja Elsa Sebre. „A kutatások azt is bebizonyították, hogy a gyerekeknek átlagosan napi 1-2 óra szabadidejük van, ami nem elég, és ez a tevékenységek kiegyensúlyozatlanságához vezet, ami hosszú távon hozzájárulhat a kiégéshez, a fáradtsághoz, az egészségi állapot romlásához. „

3. Fizikai tevékenységekhez legalább napi egy óra

A strukturálatlan szabadidős tevékenységeknek is változatosnak kell lenniük – mind fizikailag aktívnak (séta, kerékpározás, labdázás stb.), mind passzívnak (filmnézés, könyvolvasás, beszélgetés).

„A szülőknek is ajánlott időt találni a gyermekükkel való eltöltésre. Jobb, ha csak napi fél óra, de minőségi idő, amikor osztatlan figyelmünket fordítjuk a gyerekre. Saját tetteinkkel vagy tétlenségeinkkel példát is mutassunk a gyerekeknek abban, hogy hogyan tervezzük meg az időnket és mennyire kiegyensúlyozottak a saját napi tevékenységeink.A munkaterápiában mindig van egy ember, van környezet és van tevékenység – ez a három dolog kölcsönhatásban van egymással. a környezet nem támogató, ha a szülők esténként elfáradtak, és nem reagálnak a gyerek felszólítására, hogy menjenek ki játszani, akkor nehéz lesz a tevékenységek egyensúlyát elérni” – állítja a foglalkozási terapeuta, emlékeztetve a tanulmányra is. két évvel ezelőtt került sor Lettországban.

Arra a következtetésre jutott, hogy az élet legaktívabb időszakának számító 5-6 éves gyerekek 19,2%-a túlsúlyos vagy elhízott, ráadásul a szülők ezt normálisnak tartják, nem értik a probléma súlyosságát. Meg kell küzdenünk a mozgásszegény életmóddal, ami egy modern járvány.Még az orvostudományban is ismert kifejezés ülő betegség vagy ülő betegség, mert bebizonyosodott, hogy ha naponta több mint 8 órát töltünk ülve, akkor a mozgásszervi rendszer szenved, tartászavarok lépnek fel, a vérkeringés és a légzés akadályozott, a koleszterinszint is emelkedhet” – magyarázza az üzemterapeuta és sürgeti. hogy abból az időből kölcsönözzünk időt a fizikai tevékenységekre.amit a gyerekek naponta okoseszközökkel töltenek.

„Amint az okoseszközök iránti rajongás kezdi zavarni a mindennapi életet, a gyerek elkezd késni az órákról, rombolóvá válik, kihagyja az étkezést, nem mos fogat, emiatt nem vigyáz magára – ez a függőség jeleit mutatja. Legfeljebb egy napot ajánlott a képernyők (televízió, telefon, számítógép) előtt tölteni, például napi 1-2 órát.”

4. A körök fontosak, számuk adagolható

Ha a gyermek úgy dönt, hogy csak az üléssel kapcsolatos csoportokba jár (művészeti iskola, kerámia, zeneiskola), feltétlenül gondolja át, hogyan iktasson be a napba legalább egy órát közepes és nagy intenzitású fizikai tevékenységekre, hogy a gyerek izzad, fut, fut, energiát pazarol. Majd ha a gyermek nem érzi magát fáradtnak a napi egy órás testmozgás után, még marad energiája, a napi rutin kiegészíthető a gyermek által választott érdeklődésen alapuló nevelési órával. „Nincsenek olyan irányelvek, amelyek meghatározzák, hány csoportba érdemes járni, és hányat tekintenek egészségesnek. A lényeg az, hogy figyeljünk arra, hogy napi egy órát mindig a fizikai aktivitásra fordítsanak, legyen elég idő az alvásra, legyen kb. hetente legalább egy nap, amelybe beletartozik a passzív szabadidős rekreációs tevékenység, valamint hogy a gyerek maga akarjon a klubba járni, nehogy rákényszerítsék, mert így a szülők saját beteljesületlen gyermekkori álmaikat valósítják meg” – mondja az ergoterapeuta. Elza Sebre.

5. Ütemezze be az unalom szüneteit

Az is fontos, hogy az egész nap ne percekbe legyen betervezve. Időt kell szánni arra, hogy a gyerek unatkozzon, mert csak így lehet ösztönözni a fantázia fejlődését. Sajnos az unalom nem jár együtt az okoseszközök használatával. A foglalkozás-terapeuta így magyarázza: „Amikor kevesebb időt töltesz az okoseszközökkel, a nap ritmusa is beáll, talán egy ponton a gyerek meg is lepi a szülőket valamilyen kreatív munkával, amit saját örömére készített. Ez egy csodálatos jele annak, hogy a dolgok jó irányba haladnak.”

6. Tanuljon óratervezést egy foglalkozási terapeutától

Ha a család nem tud önállóan gazdálkodni diákja napirendjének megtervezésekor, hasznos lehet egy munkaterapeuta konzultáció. „Olyan szakember, aki elsősorban arról gondoskodik, hogy az ember minden napi tevékenységében minél önállóbb legyen, jelen esetben is – hogy a gyerekek önállóan megbirkózzanak az iskolai élettel, az öngondoskodással és a szabadidővel” – mondja Sebre Elza. „A konzultáció során az ergoterapeuta mindenképp meg fogja kérni, hogy töltse ki a Napi tevékenységek felmérés oldalát, amelyen óránként megjegyzik, mennyi időt töltenek alvással, mennyi időt fordítanak öngondoskodásra, mennyit tanulnak. Egy ilyen felmérés lehetővé teszi a helyzet gyors és kritikus értékelését, és segít megérteni, mi akadályozza meg a tevékenységek egyensúlyának elérését és a helyzet javítását.”

Egy gyerek életében talán minden túl sok. A túlterhelés jelei:

• Fokozott érzelmesség, könnyelműség, nehezen szabályozható érzelmek
• Fáradt érzés
• Reggel nehéz felébredni, hogy iskolába menjek
• Dührohamok
• A tanulmányi teljesítmény romlik
• Apátia, energiahiány
• Néha szomatikus fájdalom is (hátfájás, fejfájás)
• Egy tevékenység, amit korábban élvezett, hirtelen már nem szereti

A napi tevékenységek egyensúlyának elérése több előnnyel jár:

• A gyermek képes lesz reggel önállóan felébredni, hogy iskolába menjen;
• Jó közérzete javulni fog;
• Az étvágy javulni fog;
• A tanulmányi siker javulni fog;
• A fizikai egészségi mutatók is javulnak;
• A pszicho-érzelmi jólét javulni fog;
• Jobb családi kapcsolatok a szülőkkel, testvérekkel, nővérekkel.