A társadalomelmélet tanulmányozása, különösen a szociológushallgatók számára, nehéz és könnyű, a tizenegy tizenkettő olyan, mint megérteni a nők által adott különféle kódokat. Ha egy kicsit is félreérted, akkor ennyi, az egész univerzumnak vége. Ha csak egy kicsit is értesz a társadalomelmélethez, a dolgozata megsemmisül. Valójában ez nem pusztán akadémiai kérdés, a tegnapi propaganda a PKI-ben az Új Rendben Marx elméleteinek félreértése miatt történt, és vérrel végződött.
Egy tárgyalóteremben megkért az egyikük, hogy adjak tippeket a társadalomelmélet tanulmányozásához. Az ok az, hogy magukban a szociológiai tanulmányokban a siker kulcsa amellett, hogy erős a társadalomkutatási módszertanban, erősnek kell lennie az elméleti megértésben is.
Ezzel a cikkel egy kicsit teljesebb leszek a vitateremben feltett kérdésekre adott válaszaimban. És tulajdonképpen köszönetet kell mondanom Prof. Ramlan Surbakti, aki a társadalomelmélet megértésének módjait fogalmazta meg. Ebben a cikkben azonban igyekszem az ő gondolatait úgy módosítani, hogy azok könnyebben érthetőek legyenek, és talán egy kicsit jobban kiegészítsék a jelenkori fejleményeket.
1. Olvassa el az elméletet létrehozó alak élettapasztalatait!
A legelső dolog az, hogy az elmélet megértése előtt részt vegyünk az elméletet létrehozó alak életének megtapasztalásában. Még mindig viszonylag könnyű megcsinálni, mert nem sokban különbözik a regények olvasásától, amelyek tele vannak érdekes történetekkel és nem kevés tragédiával.
Az elméletet megalkotó figura élettapasztalatainak megismerése révén megismerhetjük jellemét, gondolkodásmódját, élettapasztalatainak tragédiáit, amelyek ténylegesen befolyásolták a megfogalmazott elméleti elképzeléseket.
Foucault például egyszer bevallotta, hogy homoszexuális, amit végül deviánsnak, gyalázatosnak és még személyiségzavarban is szenvedett pszichiátere. Ebből a tapasztalatból született egy elképzelés a tudásról, amelyet csak hatalommal lehet előállítani. Az őrültséget, a mentális zavart vagy valami mást csak az adott területen hatalmon lévők határozhatják meg, mégpedig a pszichiáterek. Jó vagy rossz az a kérdés, hogy ki van hatalmon.
2. Megérteni a társadalmi valóságot, amikor a karakter élt
Valamivel magasabb szinten a szociológushallgatóknak ismerniük kell azokat a környezeti feltételeket is, amelyek körül egy szereplő élt, mielőtt elolvassák összetett elméletét. Milyen társadalmi-politikai viszonyok uralkodtak akkoriban? Mi történt, amikor ez a karakter élt?
A szociológiai alakok elméleti elképzelései közül nem kevés volt kritika, vagy legalábbis válasz azokra a jelenségekre, amelyek életük során történtek. Nincsenek olyan szociálteoretikusok, akiknek ötletei a jövőre adott válaszok, így a pszichikusok ezt teszik, és a sámánok stílusában jósolnak. Noha vannak teoretikusok, akik megjósolják a jövőt, az biztosan nem választható el attól a valóságtól, amely életében történt.
Példaként említem Marx kifejezését: „Die Religion… ist das Opium des Volkes”, a vallás a társadalom ópiuma. Ahhoz, hogy megértsük ezt a mondatot, nem csak a szövegből, például a New Order korszak propagandájából érthetjük meg, hanem megérthetjük azt a kontextust is, hogy miért mondta ezt Marx.
Tehát, amikor ezt a mondatot írták, Marx valójában a vallási hatóságokat kritizálta, akik abban az időben együttműködtek a hatóságokkal a társadalom ellenőrzése érdekében. Marx nem bírálta a vallást, de bírálta a vallási hatóságokat, akik a vallást a társadalom elaltatására használták.
3. Befolyásos alakok megismerése
Amíg a társadalomelméletet tanulmányozom, nem találtam egyetlen olyan alakot sem, aki az elméletet létrehozta, akik a Laduni-modellből szerezték tudásukat, akik végső soron okosak lettek volna, akiknek végül kinyilatkoztatásaik lettek volna. Mindenkinek tanulnia kell, mindenkinek tanulnia kell, vagy legalább a kollégáival megbeszélni, akár közvetlenül, akár könyvolvasással.
Ezért azt is tudnunk kell, hogy ki az A karakter tanítója, ki a B karakter barátja, aki valóban befolyásolja az elképzeléseit. Marxnak például volt egy kollégája, Friedrich Engels, és sokat tanult Hegelnél. Vagy Foucault, aki sokat tanult Nietzschével, és Nietzsche sokat tanult Schopenhauertől. Hasonlóképpen, Herbert Blumer is sokat tanult, és tanárától, Herbert Meadtől kiegészítette az elméletet.
Tehát innen tudhatjuk, hogy egy figura elmélete bírálja-e a korábbi elméleteket, ahogy Marx bírálta Hegelt, vagy egyszerűen kiegészíti a korábbi elméleteket, mint ahogy Blumer tette tanárával, Meaddel.
4. Fedezze fel az elméjét nyugtalanító kérdéseket
A társadalomkutatáshoz hasonlóan itt is kell egy problémamegfogalmazás, legyenek alapvető, problematikus kérdések, amelyeket feltesznek. Hasonlóképpen, az elméletnek problémás kérdésekből kell kiindulnia, mielőtt egy elmélet megjelenik. Mi az ötletadó szorongása, mi bántja az elméjét, mi, mi és mi.
Peter L. Bergernél például az alapkérdés az, hogy hogyan értsük meg a társadalom tudását, ami összetett, ami mind bonyolult? Végül a társadalomkonstrukció elméletében három dialektikus fogalmat talált, nevezetesen az externalizációt, az objektivációt és az internalizációt.
5. Térképezze fel az elmélet kulcsszavait!
A legtöbb szociológushallgató tudja, hogy a társadalomelméletek sokféle nagyon bonyolult szót, szót vagy fogalmat tartalmaznak, bonyolult és zavaros nyelvezetű, ami nehezen értelmezhető isteni kinyilatkoztatásnak tűnik. És a valóságban ez történik, minden elméletnek egyedi szóval kell rendelkeznie, amelyet csak az a karakter használ.
Ezért egy szociológushallgatónak fel kell térképeznie, ha szükséges, valami olyan szótárt kell alkotnia, amely egy elmélet kulcsszavait tartalmazza. Így innentől könnyen megérthetjük, hogy az azt alkotó karakter mire is gondol valójában.
6. Milyen paradigmát használunk
A társadalomelmélet megértésének megkönnyítése érdekében értse meg a paradigmát. Kíváncsi vagyok, melyik csoportba tartozik ez az elmélet, melyik családhoz, melyik társuláshoz tartozik. Nem igazán értjük azokat az elméleteket, amelyek valójában nagy léptékűek, de megértjük őket helyi gondolkodásmóddal. Könnyű, értsd meg az olyan paradigmakönyveket, mint Ritzer, szerintem teljesen teljesek.
7. Ismerje meg a figurák következő generációját
Végül, ami talán kiegészíti Prof. Ramlan Surbaktinak, aki szociológushallgató, ismernie kell a főszereplő következő generációját is, vagy azt, hogy kik a főszereplő tanítványai. Jacques Derrida például gondolati utódaival, nevezetesen Héléne Cixous-szal és Mohammed Arkounnal. Vagy Foucault utódjaival, Giorgio Agambennel, Edward Saiddel és Judith Butlerrel. Tehát innentől könnyebben megérthetünk egy elméletet más figurák szemszögéből. Még azt is megtudhatjuk, hogy mik a fő elmélet gyenge pontjai.
Ez a hét tipp, amit szerintem a szociológushallgatóknak valóban meg kell tenniük, ha komplex módon, elfogultság nélkül tanulják a társadalomelméletet, és persze távolról sem negatív előítéletekkel.
