Mit jelent az, hogy „arisztokrata vonások”?
Hogy hogyan néz ki egy nemes, vagy mi rejtőzik az arisztokrata címke alatt, ma sok klasszikus művek vagy történelmi regények olvasójának okoz fejtörést. Tolsztoj például elég világosan fogalmazott híres klasszikusában, az Anna Kareninában, amikor a szerelemről és árulásról szóló dráma egyik főszereplőjét ábrázolta.
„Vronszkij jóképű volt, arisztokratikus vonásokkal, sötét hajjal és átható kék szemekkel. Magabiztos járása és kifogástalan modora elárulta, hogy nemesi származású és neveltetésű ember. Bármerre járt, mindenütt fejeket fordítottak, hogy megcsodálják elegáns megjelenését és szuverén tartását.” És szegény Karenina tudta mesélni a történetet.
Vannak arisztokratikus vonásai?
Úgy gondolja, hogy arisztokratikus vonásai vannak? Érdekesnek találod ezt? És mit gondolsz róla? Ha inkább költői az arcod, és van egy elképzelésed arról, hogyan nézhet ki egy arisztokrata, akkor ezek a fontos arcvonások közé tartoznak.
Egy jóképű, szabályos arcot például akkor tekintünk arisztokratikusnak, ha az arccsontok és az alsó állkapocsvonal éles vonalai jól kivehetőek. Az arc férfiasabb, karcsúnak, olykor keménynek tűnik. Nőknél ezek a vonások valamivel finomabbak, de még mindig jól láthatóak.
E vonásokhoz tartozik továbbá a hosszabb, egyenes, karcsú orr, de a kissé kampós orr is nagyon arisztokratikusnak, sőt antiknak számít. A kis száj és a meglehetősen egyenes ajkak nem valószínű, hogy lenyűgöznek egy nemes arcán, de a szemek lehetnek nagyobbak és kerekek, vagy mandula alakúak.
Ez az elképzelés általánosan elterjedt, és inkább egy európai udvarból vagy arisztokrata családból származó fehér férfira vagy nőre utal, aki nem Ausztriából, hanem Nagy-Britanniából származik. Ha ma ilyen hátterű filmeket vagy tévéműsorokat nézünk, hasonló vonásokat gyakran találunk nemcsak a birtok tulajdonosán, hanem általában a szolgáján is.
Az arisztokratikus megjelenés azonban nem csak az arckifejezésnek, hanem az általános testalkatnak és a testtartásnak is tulajdonítható. Erre Tolsztoj is rámutatott. A finom kezek és a kis lábak különösen a hölgyeknél tűntek ki, akárcsak a keskeny derék és a meglehetősen magas alkaton inkább keskenyebb csípő és mellkas. A szép, hibátlan vagy csak kevés szépséghibával rendelkező bőrnek szép kontrasztot kellett alkotnia a hajszínnel.
A képzeletünkben rögzült sztereotípia azonban nagyon távol áll a valódi arisztokraták külsejétől.
Először is, Európától nagyon egzotikus és távol eső országoknak is megvolt az arisztokráciája, ahol az emberek nemcsak egészen más szépségideállal, hanem fizikai adottságokkal is rendelkeztek. A valódi európai arisztokraták is egészen mások voltak.
A Habsburgok ikonikusak voltak a nagy alsó ajkukról vagy a kiálló alsó állkapocsról. A franciaországi és spanyolországi Bourbonokat a hosszú orruk és más, örökölt hasonlóságok jellemezték. De nem csak a külsőségekről van szó!
Ne csak az arisztokratikus vonásokat keressük az arcon!
A viselkedést is az arisztokráciához társítjuk, és bizonyára nem az arroganciáról van szó, bár régen a mozzanatok messze nem voltak brutálisak, annál brutálisabb volt valószínűleg az egész élet.
Az arisztokratáknak is kell, hogy legyen tartásuk és viselkedésük. Például egy meglehetősen egyenes testtartás, enyhén felhúzott állal. Az ilyen embernek lassan és kecsesen kell mozognia is, a nőknek csípőhajlítás nélkül, a férfiaknak nyugodtan és magabiztosan. Az is határozottan a nemesség jele volt, hogy nemcsak az asztalnál, hanem minden helyzetben betartják az etikettet és a jó modort.
Nemcsak a gesztusok és mozdulatok, hanem az is nagy szerepet játszik az összképben, hogy mit és hogyan mond az illető. Az ilyen embernek nemcsak nagyon udvariasnak kell lennie, hanem a felhajtás fölött is. Mindenképpen művelt is, hogy egy kellemetlen vitát is méltósággal tudjon levágni.
Jellemző legyen a báj is, felesleges közönségesség és különcségek nélkül. A természetesnek ható stílusnak ideális esetben tükröződnie kell az öltözködésben, a hajviseletben vagy a sminkformálásban.
Egy előkelő embernek, aki biztosan észrevétlenül be tudna osonni a nemesek közé, mindenekelőtt ezt a nyolc fontos, az igazi arisztokratákra jellemző tulajdonságot kell szem előtt tartania:
- Egyenes, kimondatlan magatartás
- A sminknek vagy a hajszínnek természetesnek és elegánsnak kell lennie.
- Vigyázzon a kezére, a lábára és az egész testére.
- Fordítson figyelmet az étrendjére és az életmódjára
- Legyen mindig udvarias, de a lényegre törően beszéljen.
- Fontos a természetes személyi fegyelem
- A nevelés és az önreflexió elengedhetetlen, de az önmagadon való munka is.
- És hogy mindezt kegyelemmel és visszafogottsággal kezeljük.
Források: gigafox.ru, thoughtco.com, Leo Tolstoy: Anna Karenina, ISBN978-80-7390-114-1
