„A gyerekeknek élek. Gyerekkoromban nem szerettek, úgyhogy legyen nekik sok feltétel nélküli szeretet. Ó azok a gyerekkori traumák…
Olga Batueva pszichológus elmondta, milyen veszélyes a vak anyai szerelem.
A pszichológia fejlődésével hazánkban, ahol régóta a gyermekkori traumákra helyezték a hangsúlyt, sok fiatal anya (nem életkora, hanem tapasztalata szerint) kezdett a végletekig.
A gyermekkori sérült anyukák mindent megtesznek, hogy helyesek és tökéletesek legyenek, különösen a feltétel nélküli szerelemben.
Az anyafórumok tele vannak a helyes tanácsokkal a szerelemhez. Annyira rajonganak érte, hogy a gyógyító anyai szeretet fullasztóan vakká válik.
Az ilyen „szerelem” gyerekessé teszi a leendő felnőttet, aki nem tud felelősséget vállalni az életéért, önközpontú „mindent nekem és csak nekem”, nem képes ellenállni a felnőtt élet stresszének, leküzdeni a nehézségeket, megbirkózni a szenvedéssel és a valóság kihívásaival. .
A vak anyai szeretet másik oldala, hogy annyi fejlesztést tolj a gyerekedbe, hogy kamaszkortól kezdve már rosszul lesz a fejlesztő köröktől, szekcióktól, előadásoktól, foglalkozásoktól.
Egy anya büszkén mesélte egy konzultáción, hogy gyermekei órarendje percre megtelt. – És mikor pihennek, és mikor intézik a gyerekeik dolgát? Kérdezte. „Milyen üzletük lehet? Feladatuk a tanulás, tanulás és újra tanulás. Aztán köszönetet mondanak.
Több év telt el. Ugyanez az anya teljesen zavartan jött hozzám, hogy a tizenéves lánya öngyilkosságot kísérelt meg. „Annyi erőfeszítést tettem rá, de ő…” Nem tudta elviselni anyja szenvedélyes szeretetét.
Mindennek a maga útján kell haladnia a gyermek fejlődésében.
A pszichológiailag egészséges személyiség kialakulásának feltételeihez három fontos összetevő tartozik.
1. Ismerje a gyermekfejlődéspszichológiát, értse a gyermekek életkori sajátosságait, és ne a fejében lévő fantáziát kövesse, hogy szuperembert növeszt, hanem figyeljen gyermeke és életkorának sajátosságaira.
Hallgasson előadásokat a gyermekpszichológiáról, olvasson könyveket erről, ne hasonlítsa össze gyermekét a világ összes gyerekével. Tanulmányozni a gyermekben rejlő lehetőségeket, segíteni az élettapasztalat felhalmozódásában.
2. Oszd meg a szeretetet és a gondoskodást. Feltétel nélkül szeretni nem azt jelenti, hogy mindent megengedünk a világon, és csak a gyermek vágyaira koncentrálunk. Nem tudja, mi lesz neki jó és mi káros. Még serdülőkorában sem tud önálló döntéseket hozni.
Mert nincs élettapasztalata. Először társadalmi tőkét kell felhalmoznia.
Régóta bebizonyosodott. A szociális intelligencia sokkal fontosabb az élethez, mint az általános intelligencia (IQ). Mindannyian ismerjük a példákat a C-s diákok felszállására a szociális liften és a kitűnő tanulók szenvedésére, akik mintha megfagytak volna, egy helyen jelölik az időt.
A gyermek iránti szeretet elsősorban abban nyilvánul meg, hogy pontosan annyira fejlődik, amennyire a pszichéje elfér. Hagyjon időt a pihenésre és a személyes időre, hogy játsszon, sétáljon, azt csinálja, amit szeret, és néha semmit sem.
A szeretet a gyermeki személyiség jellemzői iránti érzékenység. Az oktatás a szabályok és a megengedett határok meghatározása. Ráadásul megtanulni a társadalomban élni.
3. De ami a legfontosabb: annak érdekében, hogy ne kerüljön a vak anyai szeretet zónájába, nagyon fontos, hogy részt vegyen a saját fejlődésében.
Korábban általános iskolai tanárként dolgoztam. Ebben a korban a gyerekek nagyon nyitottak, oldalról jól látható, ahogy szorgalmasan másolják a felnőtteket. Aztán pszichológusi diplomát szerzett. Gyerekpszichológusként kezdte gyakorlatát.
Egy évig dolgozott. Nem bírtam tovább. Az anyák elhozták gyermekeiket tanácsadásra, és ugyanerről számoltak be: „Én érte élek, feladtam a karrieremet, és ő ezt-azt nem értékeli. Csinálj vele valamit.”
Szinte mindig azt kérdezte: „Ki nevelte a gyermekét?” Anyám felvonta a szemöldökét, és így válaszolt: „Természetesen én. Elfelejtettem magam, minden érte van.
– Akkor talán nem is az a kérdés, hogy a gyermeke téved, hanem az, hogy az ön tettei, szeretete és nevelése vezetett ehhez az eredményhez?
Akkor még fiatal volt és nagyon kategorikus, és persze nem minden anya tudott ellenállni ennek az igazságnak.
De igaz! A gyerekek szüleik tükrei. Vagy alázatosan elfogadják azt, ami a családi rendszerben van. Vagy állandóan lázadoznak viselkedésükkel, betegségükkel, vagy megtagadják mindazt, amit a szülők kínálnak.
Egy boldogtalan anyának nem lehet boldog gyermeke. Egyszerűen nincs mit üzennie nekik, kivéve a szerencsétlenséget. „Nekem nincs szerencsém, tehát te szerencsés vagy” nem működik.
A vak anyai szeretet unalmassá teszi az anyát. Annak érdekében, hogy ne váljon azzá, fontos, hogy vigyázzon pszichés egészségére. A gyermek az anyán keresztül tanul meg kölcsönhatásba lépni önmagával és a világgal. Ha anyának van hobbija, munkája, van ideje a saját ügyeire, akkor ez a legjobb példa számára.
Az anyjukkal való kapcsolaton keresztül a gyerekek megtanulják számolni másokkal, határokat építeni, felelősséget vállalni ügyeikért és állapotukért, kibírni a különválás okozta stresszt, miközben anyjuk a saját dolgával van elfoglalva.
Ezért, amikor felmerül a gondolat: „Valami nincs rendben a gyermekemmel”, tedd fel magadnak a kérdést: „Minden baj van velem?” És mielőtt pszichológushoz vinné a gyermekét, vigye el magát egy pszichológushoz.
Nehéz, nem könnyű és fájdalmas beismerni magadnak, hogy nem vagy tökéletes. De ez a felismerés segít elfogadni az ember tökéletlenségét, fáradtságát, csalódottságát, impotenciáját – az érzelmek teljes skáláját, mert a gyerek nevelése rengeteg munka.
És amikor éjjel-nappal dolgozunk, nagyon elfáradunk. A gyakorlat azt mutatja, hogy az anya „gyógyul”, a gyermek „gyógyul” bármely életkorban. Az anya-gyerek kapcsolat javul.
A vak anyai szerelem elsősorban magának a nőnek okoz nagy károkat, eltörli személyiségének határait, sok fájdalmat és szenvedést okoz.
Nem kell tökéletes anyának lenned. Egy elég jó anya (D. Winnicott) az, ami a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges.
