A lakás hatékony hangszigetelésének feladatát a legjobban a ház tervezésének és építésének szakaszában lehet megoldani. De ha a fejlesztő ezt nem tette meg, a helyzet javítható, és Ön önállóan gondoskodhat a csend biztosításáról.
A hangszigetelési munkák megkezdése előtt meg kell határozni, hogy milyen típusú zajtól kell védeni.
A városlakókat leggyakrabban kétféle zaj zavarja: levegő (szomszédok zenéje, hangos tévé, síró gyerek stb.) és sokk (saruk hangja, lábak taposása, földet érő labdák stb.). A levegőben terjedő zaj általában az ugyanazon az emeleten lévő, közös falú lakásokból származik, a sokk pedig a fenti emeleten lévő lakásokból származik.
A BelNovosti online kiadvány szakértője, a TechnoNIKOL Ásványizolációs irányzatának műszaki támogatási szolgálatának vezetője elmondja, hogy milyen módszerek léteznek a városi lakások idegen hangok elleni védelmére. Konsztantyin Kozetov.
A szakemberek megkülönböztetik a szerkezeti zajokat is. Ide tartozik például a felvonó rezgése vagy a fúrókalapács hangja. Az építkezés befejezése után azonban szinte lehetetlen megszabadulni tőle – erre már a ház építése során kellett volna ügyelni.
Más típusú zajok leküzdésére léteznek technológiák. Kőgyapotból készült hangszigetelő vázszerkezet segítségével tehát megvédheti magát a levegőben terjedő zajoktól. Ha el kell szigetelni a szomszédokkal szomszédos falat, egy keretet kell felszerelni tőle (körülbelül 20 mm-re) 580-590 mm függőleges profillal. A szerkezet vezetőprofilokban van rögzítve a padlóhoz, a falakhoz és a mennyezethez.
Ahol a profilok a padló, a falak és a mennyezet mellett helyezkednek el, a csillapítószalagot fel kell ragasztani – ez megakadályozza a közvetett zajátvitelt. Ezután 50 mm vastag és 600 mm széles hangszigetelő kőgyapot réteg kerül a ládába. Annak érdekében, hogy a lemezek biztonságosan rögzítve legyenek a lécek között, és ne csússzanak el, kissé szélesebbnek kell lenniük, mint a profilok osztása.
Az ütközési zajtól kicsit nehezebb megszabadulni. A tőle megmentett „úszópadló” (kőgyapotos hangszigetelő rendszer), nem nálad, hanem felülről a szomszédnál szerelték fel. Ezért, ha új épületben vásárol lakást, érdemes előre megismerkedni vele, amíg a ház nem lakott, és az emberek javításokat végeznek, és megegyezzenek egy ilyen lehetőségről.
A „úszópadló” rendszer kialakítása érdekében a födémre rögzítőelemek nélkül kőgyapotot helyeznek. Fontos, hogy olyan anyagot válasszunk, amely nemcsak elnyeli a felesleges hangokat, hanem deformáció nélkül is ellenáll a komoly terheléseknek. A lemezek szépen egymáshoz vannak rögzítve, hogy elkerüljük a repedéseket és a gyűrődéseket közöttük. A városi lakásban az ütközészaj elleni megbízható védelemhez elegendő egy 30 mm-es szigetelőréteg vastagsága.
A hangszigetelést nem szabad mereven csatlakoztatni a falakhoz, ezért a helyiség kerülete mentén 50 mm magas (30 mm – kőgyapot és 20 mm – GVL) kőgyapot csillapító réteget kell lefektetni. Kőgyapot csíkok formájában történő vágásával készítheti. Az egész szerkezetet száraz vagy félszáraz esztrich zárja le, amelyre a befejező bevonatot szerelik fel.
Emlékeztetni kell arra, hogy a „lebegő padló” legalább 5 cm magas, így ez a megoldás valószínűleg nem felel meg a nagyon alacsony mennyezetű lakások lakóinak.
Ha nem sikerült megegyezni a szomszéddal, a saját mennyezet hangszigetelése segít. Ehhez a mennyezetre felfüggesztéseken egy vagy két szinten fémprofil rendszert rögzítenek, amelyre hangszigetelő kőgyapot lapokat helyeznek. Közöttük és a mennyezet között legalább 10 mm távolságot kell hagyni. A lemezeket egy vagy két rétegben lehet lerakni.
Fontos, hogy a táblákat szorosan egymáshoz rögzítsék, hézagok nélkül, és ne folyamodjanak az anyag mechanikus rögzítéséhez a mennyezethez – ez csökkenti az egész megoldás hatékonyságát.
A hangszigetelést mind a falakon, mind a mennyezeten gipszkarton lapok borítják, amelyeket aztán ízlés szerint díszíthetünk.
És végül, és ami a legfontosabb, mivel egy lakótér hangszigeteléséről beszélünk, feltétlenül válasszon tűzálló anyagot (NG éghetőségi csoport – nem éghető anyag).
Fotó: Pixabay
