A szabadban élő kutyáknak, vagy azoknak, akik sok időt töltenek a szabadban, általában nem okoznak problémát a túlnőtt karmok. Főleg városokban, ahol kemény felületeken, járdán vagy aszfalton mozognak – vagyis olyan felületeken, amelyek önmagukban koptatóanyagként működnek. De persze az idősebb és udvariasan mondjuk kényelmesebb állatoknál rosszabb. Azok a kutyák, akik a nap nagy részét a kanapén töltik, ugyanolyan gyorsan növesztik a karmaikat, mint az aktívaknak, de nincs lehetőségük élesíteni őket. Utána alapos pedikűrnek kell jönnie.
Forrás: Youtube
Ez a „szokásról” szól
A karmok nyírásával, pontosabban annak kiképzésével érdemes kezdeni, már a kutyusnál. Amint a kutya megszokja ezt az eljárást fiatalon, ez elég gyakorinak és normálisnak fog tűnni számára, és felnőtt korában sem lesz vele komolyabb problémánk. Kezdetben érdemes csak reszelőt választani az olló helyett, hogy az állat hozzászokjon a karommal való érintkezéshez. Ugyanakkor óvatosan és óvatosan ápoljuk a karmokat, ügyelve arra, hogy a kutyus ne sérüljön meg.
Fontos a rendszeresség
Fontos, hogy rendszeresen ápoljuk a karmokat. Amint hagyjuk kinőni őket, az élő részük is megnyúlik, és nehezebb lesz visszavinni a csomagba. Egyszerűen fogalmazva: ha elhanyagoljuk a karmok gondozását, akkor nem tudjuk egyszerre levágni a szükséges darabot az állatról, hogy ne okozzunk neki fájdalmat és esetleges problémákat a szervezetbe bejutó fertőzéssel. Még rendszeres hajvágás mellett sem rövidítjük meg néhány milliméternél többet, főleg hazai körülmények között. Kettő vagy három bőven elég lesz. De ezt sem szabad egyszerre csinálni, inkább osszuk fel több kisebb részre a munkát, hogy ne történjen semmi az állattal.
Finoman, de vita nélkül
A karmok nyírásánál fontos a finomság és az óvatosság, ugyanakkor egy bizonyos kompromisszummentesség. Csak így tudjuk biztosítani, hogy a kutya mancsa ne mozduljon el az eljárás során, és ne vágjunk „bele az élőkbe”. Arra is fontos ügyelni, hogy a karom látható része a lehető legnagyobb mértékben megnyúljon. Ezt úgy kell megtenni, hogy enyhe nyomást gyakoroljon a kutya lábujja alá. Akkor fontos, hogy jól tartsa a karmot, hogy ne mozduljon el. Csak így sikerülhet egy kissé kalandos küldetés. Hidd el azonban, hogy néhány sikeres fodrászat után neked és a kutyádnak minden olyan tökéletesen lesz kiképezve, hogy eszedbe sem jut állatorvoshoz menni érte.
Valami jót jutalmul
Ha a kutya mégsem akar hozzászokni egy ilyen művelethez, jó motivációra lesz szükség. Ez általában valami ízletes jutalom, amit minden sikeresen elsajátított karom után megkap. Egy pillanatnyi türelem és egy-két kattintás után hamarosan tudni fogja, mi következik.
Ne spóroljon az ollóval
Álljunk meg az eszköznél, amellyel kutyapedikűrt végzünk. Soha nem lehet tompa olló, amely károsíthatja vagy elszakíthatja a karmot. Természetesen lehet beszerezni speciális ollót, amit állatorvosok vagy kutyakozmetikusok használnak erre a célra, de az igazán éles olló megteszi.
Próbáltad már a kutya mancsápolását? Ha továbbra is aggódik egy lehetséges probléma miatt, nyugodtan forduljon állatorvosához. Röviden: a biztonság és a nyugalom ebben az esetben is a legfontosabb.
Források: hospital.vetmed.wsu.edu, www.krmimkvalitne.cz, www.puppydu.cz
