A piramisok olyan építmények, amelyek még mindig ámulatba ejtik a tudósokat, és tele vannak rejtélyekkel, amelyek arra várnak, hogy a régészek felfedezzék őket. A sok éves kutatás ellenére nem sikerült teljesen feltárni a Nagy Piramis minden sarkát. Mit rejt valójában, és milyen mítosz zavarja meg a kíváncsiakat?
Az egyiptomi piramisok még mindig sok titkot rejtenek
Az egyiptomi sivatagban található fáraók ősi sírjai számos legendáról híresek, köztük olyanokról is, amelyek belsejében összetett csapdákat és átkokat rejtettek, amelyek máig védik a piramis kincseit a sírrablóktól.
Noha ezek közül a történetek közül sok az egyiptomi piramisok mitológiájának részévé vált, úgy tűnik, hogy alkotóik valóban bonyolult védekezést alkalmaztak a tolvajok távol tartására.
Pvezető egyiptológus, dr. Mark Lehner azt állítja, hogy bizonyítékot talált egy „primitív gépre” amelyet a gízai nagy piramisban helyeztek el Khufu király halálkamrájának védelmére.
A Giza Plateau Mapping Project igazgatója és a Chicagói Egyetem régésze azt mondta, hogy ezzel megakadályozzák, hogy bárki bejusson a királyi kamrába.
A piramis alapos vizsgálata során, az épület átvizsgálása után világossá vált, hogy az aljánál három szomszédos követ azonosítottak, amelyek magasabb hőmérsékletet mutattak, mint a többi ebben az épületben.
Ez vezetett ahhoz az elmélethez, hogy talán rejtenek egy titkos kamrát, amelyet még nem fedeztek fel. A bejáratok állítólag azokat a csapdákat őrzik, amelyekről az egyiptomi történelem rajongói már évek óta beszélnek.
Nem feltűnő mélyedések a kamra falában. Nem dekoráció?
A falakon lévő kis fülkék vonzzák a figyelmet a Nagy Piramisban. A kutató szerint a barázdák nem feltétlenül díszítőelemek, de… csapda.
„Itt Kheopsz építői védelmi vonalat terveztek mindenki ellen, aki belépne a királyi kamrába, ha odáig menne. Ezek a barázdák és bordák nem dekoratívak. Egy nagyon primitív gép részei”
– mondja az egyiptológus.
De vajon a piramisok valóban tele voltak halálos csapdákkal, egyenesen egy kalandfilmből? Valóban tele van a bátrak fején lapuló guillotine-okkal, vagy éles nyílhegyekkel teli omlásokkal?
Kiderült, hogy… nem feltétlenül. Az egyik népszerű „csapda” az volt, hogy a sír bejáratát mészkőlappal takarták el, hogy az beleolvadjon a piramisfalba.
Ahhoz azonban, hogy megtaláljuk a megfelelő követ, amely a piramis bejáratát őrzi, elég volt tudni ahol az összes piramisnak van bejárataés az épület északi falán találhatók.
Üres kamrákat hoztak létre az épületben, hogy a leendő tolvajokat a megfelelő királyi kamrába keverjék. A régészek ezeket az üres kamrákat „dugóknak” nevezték.
A királyi kamrába való bejutást szintén nehéz gránittömbök kellett volna elzárni, de találtak módot ezek leküzdésére. Súlyuk és méretük nem jelentett problémát a felfedezőknek.
Csapdaajtók, guruló labdák vagy más halálos látványosságok formájában lévő csapdákat a mai napig nem fedeztek fel a piramisban.
Az építők csak arra törekedtek, hogy elvakítsák a piramis bejáratát, hamis folyosókat és kamrákat építsenek, és gránittömböket rakjanak le a királyi kamrába vezető úton.
Egy fel nem fedezett kamra, még mindig tele titkokkal
Bár a Nagy Piramisban nem fedeztek fel halálcsapdákat, a tudósokat továbbra is érdekli a Nagy Galéria feletti, még mindig fel nem tárt kamra. Kétségtelen, hogy még mindig sok felfedeznivaló van a Kheopsz piramisban.
Vagy esetleg valami más vár ebben a még fel nem tárt helyiségben, amiről a régészek még nem tudtak?
Jelenleg ezt a titokzatos üreget nem lehet feltárni. Talán a tudomány fejlődésével egy napon az emberiség képes lesz felfedezni titkát.
Szerkesztőség Szenvedély benned.
Kapcsolódó cikkek:
Egyiptomban hatalmas kincset fedeztek fel. 2200 évig érintetlen volt
Egy 35 000 évvel ezelőtti műtárgy hiányzó töredékét találták a barlangban. A tudósok értetlenül állnak ezen
