Alacsony önértékelés egy gyermekben: honnan ered és hogyan kell kezelni

Az alacsony önértékelés gyakran az a bot a kerékben, amely leginkább elrontja életünket, és egyéb komplexusokat szül.

Tartalom
  • bántani egy szóval
  • A hibáktól való fóbia
  • Tanult tehetetlenség
  • Hogyan növelheti gyermeke önbecsülését (és ne vigye túlzásba a dicsérettel)

De itt van a paradoxon: egyszer mindannyian önmagunkba vetett végtelen hittel jöttünk erre a világra.

A nagyon fiatal gyerekeknek nincs önértékelési problémájuk. És csak ahogy öregszünk, kezdjük elveszíteni a képességeinkbe vetett bizalmunkat. Miért történik ez, és hogyan ne rombolja le gyermeke önbecsülését? Üzletel Amy Krolevetsky – a Novakid online platform módszertani szakembere angol nyelvtanításra gyerekeknek.

bántani egy szóval

A pszichológusok szerint a gyermek önbecsülésének kialakulásában a szülők által elmondott szavak és kifejezések a kiindulópontja. „Veled minden tiszta”, „a kezek horgok”, „mestertörő”, „mindig ásol” – egy felnőttnek elég belső ereje van ahhoz, hogy ne vegye komolyan ezeket a „címkéket”.

gyermek
Fotó: Pixabay

De a gyermek pszichéje egyszerűen nem tud ellenállni az ilyen maró kifejezéseknek. Még ha a bántó szavak egy kétségbeesés pillanatában ki is szöktek a szülőkből, fokozatosan felhalmozódnak a csecsemő alkéregében, és nagyon irigylésre méltó hozzáállást alakítanak ki önmagukkal szemben. A gyermek tudatalattija egyszerű és kegyetlen következtetést von le: „Mivel mindenki azt hiszi, hogy nem lesz belőlem semmi, akkor így van.”

A hibáktól való fóbia

Az önbecsülés kialakulásának fontos mérföldköve az általános iskola. Itt a felnőttek túlzott összehasonlításszeretete kegyetlen tréfát játszik a gyerekekkel. Ez a szokás egyébként különösen a posztszovjet térre jellemző. – Itt Lena ötöst kapott a diktálásért, te pedig csak négyet. Okosabb vagy, mint Lena? – zaklatja a szerencsétlen unoka, nagylány nagymamája. A fiatalabb testvérek és nővérek végtelen összehasonlítása idősebbekkel, gyermekeik osztálytársakkal való összehasonlítása elkerülhetetlenül pánikszerű félelmet kelt a gyermekben a hibázástól.

A tévedéstől való fóbia az úgynevezett kiváló tanuló szindrómához is társul. Általában „túldicsért” gyerekeknél alakul ki. Ebben az esetben a gyermek önbecsülése a magas pontszámoktól és az állandó dicsérettől való teljes függésbe esik. És még egy kisebb meghibásodás is (pl. négyes plusz a vezérlésnél) vagy az elkeseredettség szakadékába hajt, vagy hisztériához vezet.

Tanult tehetetlenség

A tanult tehetetlenség a pszichológiában azt jelenti, hogy az ember nem képes bármilyen cselekvést végrehajtani mások segítsége nélkül. Bármilyen „ismeretlen” feladatot, bármilyen bonyolultságot leküzdhetetlen akadályként érzékelünk. A tanult tehetetlenség gyakran kialakul a serdülőkben, akiket gyermekkorukban folyamatosan dicsértek, és nem engedték meg, hogy önállóságot mutassanak.

Eleinte a felnőttek mindent megtesznek a gyerekért, aztán felháborodnak, hogy nem tud tésztát főzni, mosogatni. A túlzott védelemről az állandó szemrehányásokra való átmenet megöli a tinédzser önmagába vetett hitét és kudarcot vet fel. „Annyira hülye vagyok, semmi jó nem fog nekem biztosan ragyogni” – gondolja magában a gyerek.

Hogyan növelheti gyermeke önbecsülését (és ne vigye túlzásba a dicsérettel)

Nyugodtan idézz fel példákat gyerekkorodból: milyen rosszul készültél fel egy algebrai vizsgára, nem sikerült a testnevelés keresztezése, vagy éppen a táblánál felejtett el egy tanult verset. Tudassa a gyermekkel, hogy az anyja vagy az apja is került egyszer kínos helyzetekbe, és mégis jó emberré nőtt fel.

Ha nehéz elengedni az összehasonlításokat, alakítsa őket játékká. Hasonlítsa össze például gyermeke mai teljesítményét a tegnapival. „Hú, 25 perc alatt megoldottad az összes példát! És tegnap fél órába telt.”

Keress egy hobbit, amiben a gyermek kiteljesedhet és sikereket érhet el. Nehéz kudarcosnak tekinteni magad, ha angolul a legjobb vagy az osztályban, vagy tudod, hogyan kell robotokat tervezni.

Amikor dicséretet mond, ne a gyermek tulajdonságaira, hanem cselekedeteire összpontosítson. A „Te olyan okos vagy velünk” kifejezés, bár kellemes, hozzájárul a kiváló tanuló szindróma kialakulásához. Helyesebb lenne azt mondani, hogy „Ma olyan jól dolgoztál.” Az ilyen dicséret megérdemli, és nem hajtja a gyereket az „okos lány talapzatára”, ahonnan aztán nagyon ijesztő lesz leesni.

Ne élj vissza a dicsérettel ok nélkül. Ugrott a zenére – balerina lesz belőle, írta apja naplójába – micsoda művész! Sok szülő szó szerint mindenért dicséri gyermekét. Ám előbb-utóbb a gyereknek be kell olvadnia egy olyan társadalomba, ahol senki sem szívesen dicséri minden lépését. Ennek eredményeként önbecsülése kezd olvadni a szemünk előtt. Az ilyen gyerekek gyakran bizonytalanul és félénken nőnek fel.

admin/ author of the article
Loading...
Kirsche