A kávé sokunk számára nem csak reggeli ital. Vannak, akik inkább elkerülik a koffeint, és a koffeinmentes változatot választják. De vajon ez a kávé valóban koffeinmentes? És mi a helyzet az egészségügyi aggályokkal?
Mennyi koffein tekinthető biztonságosnak?
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint az egészséges felnőtt lakosság számára általában 200 milligramm koffein egyszeri adagja – körülbelül három milligramm testsúlykilogrammonként – ártalmatlan.
Az EFSA a terhes és szoptató nők számára is ártalmatlannak tartja a napi 200 milligrammig terjedő, a nap folyamán elosztott koffeinbevitelt. Egy 2022-ben készült amerikai tanulmány azonban más következtetésre jutott: a magas koffeinfogyasztású anyák gyermekei kisebbnek és könnyebbnek születtek azokhoz a gyermekekhez képest, akiknek anyja nem fogyasztott koffeintartalmú italokat a terhesség alatt.
A kisebb testmagasság és az alacsonyabb testsúly már a napi 200 milligrammnál kevesebb koffein ajánlott irányérték alatti koffeinfogyasztás esetén is megmutatkozott. A vizsgálatban 2055 nő vett részt, akik mindannyian nem dohányoztak.
A tanulmányok többször kimutatták, hogy a rendszeres kávéfogyasztás nem függ össze a betegségek kialakulásával. Számos elemzés számos lehetséges egészségügyi előnyre mutat rá. A koffein mellett a kávé sok rostot, B2-vitamint, magnéziumot, antioxidánsokat és polifenolokat, azaz fitokémiai anyagokat is tartalmaz.
A kávé diterpéneket is tartalmaz, amelyekről ismert, hogy közvetve képesek növelni a vér koleszterinszintjét. A kávé diterpén-tartalma azonban az elkészítési módtól függ: a filterkávét és az eszpresszót fogyasztók például ebben a kérdésben jól járnak. A francia presszóban vagy a mokkáskannában készült török kávé esetében más a helyzet, mivel a kávé nem szűrőn vagy finom szitán megy át.
Az érzékeny embereknél a koffein gyomorégést, nyugtalanságot vagy alvászavarokat okozhat. Egy 2022-es tanulmány is nagy port kavart: egy japán tanulmány a túlzott kávéfogyasztástól óvott a súlyos magas vérnyomásban szenvedőknél. Mint a kutatók írják, a koffeintartalmú ital egy bizonyos mennyiség felett jelentősen növelheti a szívhalál kockázatát. Ez azonban csak az ilyen súlyos állapotban lévő kávéfogyasztókra vonatkozik.
Egy gramm koffein a kávé kilogrammonként
A napi koffeinadaggal kapcsolatban fontos tudni, hogy a koffein nemcsak a kávéban, hanem az energiaitalokban, a csokoládéban és a teában is megtalálható. Tény, hogy egyre több fogyasztó fordul a „koffeinmentes”, azaz koffeinmentes kávé felé. De vajon tényleg koffeinmentes?
A 2001-es „Kávéról, kávé- és cikória-kivonatokról szóló rendelet” szerint a koffeinmentes zöld kávé és a pörkölt kávé egy kilogramm szárazanyagban legfeljebb egy gramm koffeint tartalmazhat. A Német Kávészövetség szerint ez egy csésze koffeinmentes kávéra kivetítve körülbelül három milligramm koffeint jelent. Összehasonlításképpen: egy csésze normál kávé elkészítési módjától függően 50-100 milligramm koffeint tartalmaz.
Az első kereskedelmi forgalomban használt koffeinmentesítő módszert 1903-ban Ludwig Roselius, a Kaffee HAG kávémárka alapítója fejlesztette ki, és néhány évvel később szabadalmaztatta. Az ok: édesapja nemrég halt meg, és Roselius ezt nem utolsósorban apja hatalmas kávé- és koffeinfogyasztásának tulajdonította.
De még az első koffeinmentes kávé sem volt feltétlenül jótékony hatással az egészségre. Miután a kávébabokat sós vízben áztatták, Roselius benzolt használt a koffein eltávolítására. A benzol mérgező és rákkeltőnek számít. De ne aggódjanak a koffeinmentes kávéivók: az úgynevezett Roselius-eljárást ma már nem használják.
Hogyan történik a kávé koffeinmentesítése
Manapság a leggyorsabb és legolcsóbb módja annak, hogy a gyártók eltávolítsák a koffeint a kávéból, az, hogy kémiai oldószerben oldják fel. Ezután az oldószert a lehető legteljesebb mértékben eltávolítják, majd a nedves kávébabokat megszárítják. A diklór-metán a leggyakrabban használt oldószer erre az extrakcióra.
A diklórmetánnak azonban rossz híre van. Az oldószer „a gyanú szerint rákot okozhat” – írja például a bajor fogyasztói tanácsadó központ. A kávébabok tisztítása utáni esetleges maradéktartalom valószínűleg nagyon alacsony, de a fogyasztóvédelmi szervek nem csak itthon többször is felhívják a figyelmet erre az egészségügyi kockázatra. Az oldószert, az etil-acetátot ártalmatlannak tartják, mert természetes módon előfordul egyes gyümölcsökben és zöldségekben.
A kávé kezd luxustermékké válni – de vannak alternatívák
Azok számára, akik oldószermentes megoldást keresnek, az úgynevezett szén-dioxidos eljárás egyáltalán nem használ oldószert. Ennél az eljárásnál a kávébabokat nagy nyomáson folyékony szén-dioxiddal mossák. Ez megköti a koffeint, és a folyamatot többször meg kell ismételni. Ezeket a koffeinmentes fajtákat gyakran „természetesen koffeinmentes kávé”-ként reklámozzák.
Vannak más módszerek is a koffein eltávolítására a kávébabokból. A fogyasztókat azonban gyakran nem tájékoztatják arról, hogy melyik módszert alkalmazták. Ez az információ ritkán szerepel a csomagoláson. Ezt csak úgy lehet megtudni, ha közvetlenül a vállalatoknál és az értékesítési pontokon érdeklődnek.
Én a koffeines kávét részesítem előnyben – pontosabban: az eszpresszót. A közhiedelemmel ellentétben egy eszpresszó nem tartalmaz több koffeint, mint egy csésze kávé. Bár az eszpresszóbabok koffeintartalma valamivel magasabb, az eszpresszót kisebb mennyiségben isszák. Ráadásul az őrölt kávébab és a víz közötti érintkezési idő rövidebb, így a koffein koncentrációja viszonylag alacsony marad. Nem csak az eszpresszó esetében veszem az olaszországi példát. Nyugodt kávézókban iszom, kicsit több időt szánok rá.
