A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala, amely helyes fogyasztása esetén mindannyiunk számára jótékony hatással lehet. A kávéfőzés módja, a hozzáadott összetevők és a napszak, amelyet a kávéfogyasztáshoz választunk, mind befolyásolhatják a szervezetre gyakorolt jótékony hatását. A kávéban lévő koffein természetes stimulánsként hathat az egész szervezetre, növelve az éberséget és a koncentrációt minden egyes ember számára. Ez az ital kora reggel vagy fáradtság esetén lendületet adhat, de fontos tudni, hogy a forró kávé fogyasztásának legmegfelelőbb időpontját, hogy kihasználhassuk tulajdonságait.
A nap első kávéjának ideális időpontja
„Ahhoz, hogy élvezhesse az ital előnyeit, ajánlott a nap első kávéját körülbelül 2 órával a reggeli ébredés után meginni. Egy általunk beazonosítható időpont a 9.30 és 11.30 közötti időszak lenne. Ebben az időszakban a kortizol szintje, az éberségért és az energiáért felelős hormon a szervezetben csökkenni kezd, és ekkor kezdik el kifejteni hatásukat a kávé összetevői. A legkésőbbi ajánlott időpont egy csésze kávé elfogyasztására 14:00 óra, vagy még korábban, attól függően, hogy ki hogyan érzi magát.
A koffein átlagos felezési ideje a szervezetben 3-5 óra. Ez az idő számos egyéni tényezőtől függően változhat, mint például a kávéfogyasztó életkora, anyagcseréje, koffeintolerancia szintje stb.”. (A felezési idő az a sebesség, amellyel egy anyag elhagyja a szervezetet és metabolizálódik, azaz milyen gyorsan csökken a szervezetbe juttatott koffein koncentrációja felezési időre).
Ha például 10 gramm anyagot (koffein) juttatsz a szervezetedbe, és a felezési ideje egy óra, akkor ez azt jelenti, hogy egy óra múlva a 10 grammból 5 grammot, a következő órában az 5 grammból 2,5 grammot, a következő órában a 2,5 grammból 2,5 gramm felét, az 1,25 grammból 1,25 grammot és így tovább.
Mi az ajánlott napi kávéadag?
A kávé több mint 1000 vegyi anyag, több száz polifenol és antioxidáns komplex keveréke, amelyek jótékony hatással vannak a szervezetre. Ami valójában meghatározza a kávét, az a felhasznált kávébabok típusa, a pörkölés módja, az őrlés mennyisége és a főzés módja.
„A szakértők által végzett tanulmányok szerint a koffein alacsony vagy mérsékelt dózisban, azaz 50-300-400 mg/nap adagban fogyasztva jótékonyan hat a szervezetre, mivel növeli az éberséget, az energiát és a koncentrációt. Ezzel szemben a nagyobb dózisú koffein negatív hatással lehet a szervezetre, mint például szorongás, nyugtalanság, álmatlanság, megnövekedett pulzusszám. Elmondhatjuk, hogy a kávé ajánlott napi adagja legfeljebb 300 mg naponta, kb. napi 5 eszpresszó, de ezt az adagot sportolás vagy kognitív teljesítmény szempontjából vizsgálták, így a mennyiség egyénenként eltérő, a koffeintolerancia szintjétől függően”
Mi az a koffeinmentes kávé
A koffeinmentes kávé egy lehetőség azoknak, akiknek a koffein kellemetlen mellékhatásokat okoz, vagy azoknak, akik esténként és késő este úgy szeretnének kávézni, hogy a koffein egész éjszaka nem kering a véráramban.
Számos kémiai módszer létezik, amellyel a koffeint eltávolítják a kávéból, hogy koffeinmentes terméket kapjunk. A koffein kivonásához valamilyen oldószert vagy gázt használnak, és bizonyos esetekben az oldatot gőzölt vagy áztatott kávébabokra alkalmazzák, amelyeket aztán hagynak megszáradni. Konkrétan a kávébabokat beáztatják, gőzölik, koffeinbontó oldószert alkalmaznak, majd megmossák és ismét megszárítják.
Hogyan történik ez valójában? Az oldószerek a kávéra kerülnek, megkötődnek a koffeinnel, és mindkettő elpárolog, amikor a kávébabot leöblítik vagy megszárítják. Az amerikai és európai előírások szerint a koffein legalább 97%-át el kell távolítani ezzel az eljárással ahhoz, hogy a terméket koffeinmentes kávénak lehessen nevezni.
Jótékony-e a kávé tejjel történő fogyasztása?
Vannak tanulmányok, amelyek szerint ha tejjel isszuk a kávét, akkor a kávé tulajdonságai csökkennek, pontosabban megfeleződnek.
„Lehetséges, hogy ez a kutatás néhány emberre igaz. De vannak más tanulmányok is, nevezetesen egy dán tanulmány, amelyek azt mutatják, hogy ha tejjel isszuk a kávét, akkor az antioxidáns tulajdonságai megnőnek. Valójában azt hiszem, hogy a különbséget az teszi, hogy ki fogyasztja, és milyen a szervezetének a reakciója, a toleranciaszintje a tejes kávé mennyiségére.
A tejben fehérjék vannak, és a tanulmányok szerint kimutatták, hogy ha tejet teszünk a kávéba, a tejben lévő fehérjék bekapszulázzák/blokkolják a kávéban lévő jótékony anyagok egy részét, például a koffeint, az antioxidánsokat vagy a polifenolokat. Azok az emberek, akik laktózérzékenyek vagy a tej fő fehérjéjével, a kazeinnel szemben intoleránsak, nem szívhatják fel a tejes kávé egyes jótékony elemeit”.
Érdemes éhgyomorra kávét inni?
A kávéfogyasztással kapcsolatban sok vita van, és az egyik leggyakoribb kérdés az, hogy egészséges-e éhgyomorra sima vagy tejes kávét inni vagy sem.
Dr. Pautov elmagyarázza: „A kávéfogyasztás leghatékonyabb és legjobb módja, hogy az ital jó tulajdonságait ki tudjuk használni, ha éhgyomorra isszuk. A tanulmányok azt mutatják, hogy az éhgyomorra történő kávézás nem okoz refluxot vagy gyomorégést – éppen ellenkezőleg, védelmet nyújt. Vannak azonban olyanok, akik azt mondják, hogy nem ihatnak kávét éhgyomorra, és ezek valószínűleg érzékeny gyomrú emberek, vagy olyanok, akiknek már vannak bizonyos betegségeik, például gyomorhurut vagy reflux.
Nem maga a kávé okozza a refluxot, de ha valakinek refluxa van, és kávét fogyaszt, akkor valószínű, hogy a refluxot savasabbnak és zavaróbbnak érzi. Maga a kávéfogyasztás szabályozza a bélmozgást, és csökkenti ennek a refluxnak az intenzitását, illetve megelőzi a gasztro-oesophageális refluxot.”
Mi az az adenozin és receptorai, vagy pontosabban miért nem érzed magad fáradtnak a kávéfogyasztástól?
„Az adenozin az ATP (adezin-trifoszfát) egyik anyagcsere-vegyülete, és a szervezet alapvető energiamolekulája. Ez a mitokondriumokban (a sejtek minden típusában megtalálható, a tápanyagokat és az oxigént energiává alakító organellumok) képződő molekula, amely nagymértékben elektromosan töltött, és tulajdonképpen egy energiával feltöltött akkumulátor, amely az emberi testet táplálja.
Az ATP az adenozin-trifoszfát, amely három foszfátkötéssel rendelkező adenozin. Amikor ez az adenozin felhasználásra kerül, egy foszfátcsoportot bocsát ki a szervezetben, és adenozin-diszofáttá alakul. Ahogy ez metabolizálódik, adenozin-monofoszfátot kapunk, és utána adenozint, ami alapvetően az utolsó maradék/urin ebben a feltöltött akkumulátorban. Mivel ezek az adenozin molekulák felhalmozódnak az agyban, ez azt jelenti, hogy kimerítettük az energiatartalékainkat, és pihenéssel kell feltöltenünk azokat.
Ahhoz azonban, hogy az agy érzékelje, hogy az adenozin jelen van az agyban, receptorokra van szüksége. A receptorok felveszik az adenozin molekulát, és ennek hatására lelassul az agy elektromos aktivitása, ami a fáradtságot jelenti.
A kávé az adenozinhoz (a szervezet alapvető energiamolekulájához) hasonlóan jön és dokkol ezekhez az adenozinreceptorokhoz, de nem aktiválja őket (mint az adenozin), hanem éppen az ellenkezőjét teszi, vagyis plusz energiát ad a szervezetnek.
A kávéfogyasztás növeli az agyban lévő receptorok elektromos aktivitását, és ahogy elfáradunk és felhalmozódnak ezek az adenozinreceptorok az egész agyban, ezek a receptorok már nem tudnak egymással párosodni. Valójában a kávé energiát ad, de nem engedi, hogy az adenozin rögzüljön, és alapvetően későbbre halasztja a fáradtságot, az összeomlást” – mondta Dr. Pautov.
A kávé előnyei
A kávé előnyei a pörkölés típusától függően változnak, és úgy tűnik, a legjobb típus a világos és közepes pörkölés. Az enyhén pörkölt kávéhoz 14-15 perc pörkölés szükséges, a közepes pörköléshez 18 perc szükséges, 22 perc felett pedig már intenzív pörkölésről beszélhetünk.
Mihai Pautov doktor kifejtette: „A kávé aktiválja a dopaminerg-mezzolimbikus pályát, azaz az agytörzsből jelek jutnak el az agyban lévő limbikus rendszerbe, a kéregbe, az agyban található, öröm- és motivációs központnak is nevezett kéregbe. Konkrétan dopamin-rohamot okoz, amelyet körülbelül 30 perccel éhgyomorra történő kávéfogyasztás után érezhetünk, azaz ekkor van a koffein csúcsszintje a vérben.
Ez a koffein bejut az agyba, bekerül ebbe a mezolimbikus jelzőrendszerbe, és dopaminszint-emelkedést okoz a szervezetben, ami egy ideig fennmarad”.
A kávé egy intracelluláris gyulladáscsökkentő, amely antidepresszánsként is működhet.
A kávé jótékony hatással van a depresszióra és más neurodegeneratív betegségekre, mivel természetes polifenolokat tartalmaz, amelyek antioxidánsként hatva csökkentik az oxidatív stresszt és a gyulladást a sejtekben. A koffein javíthatja a mentális állapotokat, például az éberséget és a figyelmet, csökkentheti a szorongást és javíthatja a hangulatot.
A mérsékelt mennyiségű koffeinfogyasztást összefüggésbe hozták a depresszió és az öngyilkosság alacsonyabb kockázatával. Ugyanakkor létezik az ellenkező hatás is, amikor a koffeinre érzékeny emberek olyan állapotokat fejezhetnek ki, mint a fokozott szorongás, nyugtalanság vagy álmatlanság.
A kávé a szív- és érrendszeri egészségre is jótékony hatással van. Egy tanulmány szerint, amelyben több mint 83 000 nőt elemeztek, a napi 4 vagy több csésze kávé fogyasztása 20%-kal alacsonyabb stroke-kockázattal járt együtt a nem ivókhoz képest.
A kávénak megvan az a tulajdonsága, hogy nem engedi a koleszterin kikristályosodni az epehólyagban, és elősegíti az epehólyag összehúzódását. Így, ha valaki hajlamos a lomha epehólyagra, az epehólyag nem húzódik össze, akkor a kávé zsugorító hatású, és megakadályozza ezeket a köveket.
Egy körülbelül 46 000 férfi bevonásával készült tanulmány, akiket 10 éven keresztül követtek nyomon, kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik kávét isznak, sokkal kisebb az epekő kialakulásának kockázata.
