Vannak, akik álmaik minden részletére emlékeznek, míg mások azt mondják, hogy egyáltalán nem álmodnak. Az orvosi nézet szerint minden éjjel álmodunk, de nem mindig emlékszünk az álmainkra. Miért van ez így?
- A legtöbb álom, amire emlékszünk, a REM fázisban történik.
- A kutatások azt mutatják, hogy egy éjszaka alatt akár többször is álmodhatunk.
- A kutatóknak azonban nincs bizonyítékuk arra, hogy létezik az álmok teljes hiánya.
- Az álomfelidézési problémák lehetséges okai közé tartoznak az alvászavarok, a stressz, a kábítószer-használat vagy a depresszió.
A legnagyobb agyi aktivitás a REM fázisban jelentkezik , és ekkor fordul elő a legtöbb álom, amire képesek vagyunk emlékezni. Az álmokat a köznyelvben az elme kivetüléseiként ismerik, és olyan dolgok befolyásolják, mint a közelmúltbeli események, az érzelmi állapot vagy akár az álmaink és elvárásaink. Egyes tanulmányok szerint éjszakánként akár négy-nyolcszor is álmodunk. Ezzel szemben nincs olyan, amely az álmodás teljes hiányát igazolná. Azoknak a betegeknek, akik látszólag soha nem álmodnak, nagy valószínűséggel problémáik vannak:
- Különböző típusú stimulánsokkal való visszaélés;
- alvászavarok;
- álmatlanság.
Mindezek a szempontok befolyásolják a REM-fázist, és felelősek az álomemlékek töredezettségéért. Az az állítás, hogy soha nem álmodom semmit, ezért durva leegyszerűsítés a hatásokra redukálva. Érdemes azonban megkeresni az okot.
Az álmok hiányának 7 valószínű oka
Az alvásunk minőségét számos különböző tényező befolyásolja, amelyek az álomemlékek szempontjából is fontosak. Akik úgy gondolják, hogy soha nem álmodnak, azoknak valószínűleg nem az álmok hiányával, hanem az emlékezéssel van problémájuk. Íme, ennek hét oka.
Alvászavarok
A leggyakoribb alvászavarok közé tartoznak:
- alvási apnoe;
- narkolepszia;
- nyugtalan láb szindróma.
Egyesek az álmatlanságot is ebbe a kategóriába sorolják, míg mások különálló problémának tekintik, amely külön diagnózist és kezelést igényel. Érdemes megjegyezni, hogy a fent említett tényezők mindegyike hozzájárul a REM-fázis lerövidüléséhez.
Gyógyszerek
A különböző típusú stimulánsok fogyasztása nem mentes a mentális egészségre gyakorolt hatásoktól. Különösen az olyan anyagok, mint a koffein, a kannabisz vagy az opioidok okoznak alvászavarokat. Fontos tisztában lenni a keverékek használatának nagy veszélyével is, például az erős fájdalomcsillapítók alkohollal való kombinációjával.
Túlzott stressz
A krónikus, túlzott stressz hozzájárul a REM-fázis lerövidüléséhez. Ez hatással lehet a koncentrációs és emlékező képességre is. Ezenkívül a tartós stresszhatás stimulánsokhoz való nyúlást, kiégést vagy akár depressziót is eredményezhet .
Depresszió
A depresszió egyik tünete az álmatlanság, ami napközbeni fáradtságérzetet eredményez. A szenvedő egy ördögi körbe kerül, mivel éjszaka képtelen aludni, miközben azokban az időszakokban, amikor aktívnak kellene lennie, semmire sincs energiája. A depresszió a REM-fázist és az emlékezőképességet is befolyásolja.
Súlyos szorongás
Ha szorongunk, nem csak elaludni nem tudunk, de az alvás minősége is hagy kívánnivalót maga után. Nem teljesen világos, hogy a szorongás hogyan befolyásolja az alvást, de nagyon valószínű, hogy hozzájárul a REM-fázis rövidüléséhez.
Memóriaproblémák
A memóriaproblémáknak számos oka lehet. Idős betegeknél az idegi struktúrák sorvadása következtében jelentkeznek, de az Alzheimer-kórral vagy a demenciával is összefüggésbe hozhatók . Fiataloknál leggyakrabban a hosszú távú stresszhatás, a pihenés hiánya vagy bizonyos gyógyszerek szedése következtében jelentkeznek. A memóriaproblémák nem befolyásolják az alvás fázisait, de hozzájárulnak ahhoz, hogy ébredéskor képtelenek vagyunk reprodukálni az álomképeket. Tehát valóban álmodunk, de az álmainkra nem emlékszünk.
Hiányos vagy túl kevés alvás
A túl kevés vagy egyáltalán nem alvás az álomképek emlékezésének problémáihoz vezethet. Itt azonban nem teljesen egyértelmű a kérdés, mivel egyes betegeknél ennek az ellenkezője történik – nagyon élénk, eltúlzott álmaik vannak.
A tudósok már több valószínű okot is megneveztek az álmokra való emlékezés képességének hiányára, de ez a terület még mindig érdekes. A további vizsgálatokba neurológusoknak, kognitív tudósoknak vagy pszichológusoknak kell bekapcsolódniuk, és eredményeik alapján többet fogunk megtudni magának az alvásnak a sajátosságairól.
