Olyan sok mosószer van forgalomban, hogy nehéz lehet tudni, hol kezdjük. Mindegyik tisztítja valamilyen mértékben a ruhákat, de melyik fogja a legjobb eredményt nyújtani a ruháid és a költségvetésed számára?
Fehérebb fehérséget szeretne? Szüksége van enzimekre? És mi a különbség a por és a folyékony mosószer között?
Mi az a mosószer?
A por alakú és folyékony mosószerek hatóanyagai a felületaktív anyagok, más néven mosószerek (innen a termék neve). Ezek általában töltött vagy „ionos” molekulák, amelyek két különböző részből állnak. Az egyik a vízzel, a másik a zsírokkal lép kölcsönhatásba.
Ez a hasznos tulajdonság lehetővé teszi, hogy a felületaktív anyagok kiemeljék a zsírokat és a szennyeződéseket a szövetekből, és a vízben szuszpendálják azokat. A felületaktív anyagok habot is képezhetnek.
A vízben oldott fémsók csökkenthetik a felületaktív anyagok teljesítményét. Az úgynevezett kemény víz sok kalcium- és magnéziumsót tartalmaz, amelyekből könnyen szappanhab képződhet.
A modern mosószerek ezért foszfátokat, lágyítószereket és más olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek „blokkolják” a fémeket, hogy megakadályozzák a szappanhabképződést. A foszfátok édesvízi környezetben algásodást okozhatnak, ezért a modern mosószerformulák kisebb mennyiségű foszfátot tartalmaznak.
Sok termék tartalmaz optikai fényesítő anyagokat is. Ezek a vegyületek elnyelik az ultraibolya fényt, és kék fényt bocsátanak ki, ami a „világosabb fehér” vagy „világosabb színek” hatását kelti.
A mosószerek általában illatanyagokat is tartalmaznak. Ezek nem nélkülözhetetlenek a tisztításhoz, de a frissesség benyomását keltik.
Végül egyes mosószerek enzimeket tartalmaznak.
Mit tartalmaz a mosópor?
Bár a szappanlerakódást megakadályozó összetevők a legfontosabbak, mégsem ezek a meghatározó összetevők. A mosóporok fő összetevői a sók (például a nátrium-szulfát), amelyek tömeget adnak és megakadályozzák a por csomósodását.
A por állagú mosószerekben található másik gyakori só a nátrium-karbonát, más néven mosószóda. A mosószóda (a nátrium-hidrogénkarbonát kémiai rokona) segít módosítani a zsírt és a szennyeződéseket, hogy azok feloldódjanak a vízben.
A mosóporok általában oxidálószereket, például nátrium-perkarbonátot is tartalmaznak. Ez a mosószóda és a hidrogén-peroxid stabil kombinációja. A tetraacil-etiléndiamin nevű adalékanyag aktiválja a perkarbonátot, így enyhe fehérítő hatást fejt ki.
Kémiai szempontból a poroknak van egy előnyük – összetevőik formázhatók és keverhetők, de szilárd formában elkülönítve tarthatók. (A mosóporokban általában különböző típusú szemcséket láthatunk).
Mit tartalmaz a folyékony mosószer?
A folyékony mosószer fő összetevője a víz. A többi összetevőt gondosan kell kiválasztani, hogy stabilak legyenek a palackban, és együtt működjenek a mosás során.
Ezek közé tartoznak a porszerű összetevők, például a lúgos sók, a fémblokkoló szerek, a vízlágyítók és a felületaktív anyagok.
A folyékony termékekben található felületaktív anyagok gyakran „ionos” (töltött) és „nem ionos” (nem töltött) összetevőkként vannak feltüntetve. A nem ionos tenzidek természetüknél fogva folyékonyak lehetnek, így nem alkalmasak por alakú készítményekhez. Ezek a nem ionos tenzidek hatékonyan szuszpendálják az olajokat a vízben, és nem képeznek szappanhabot.
A folyékony mosószerek tartósítószereket is tartalmaznak, hogy megakadályozzák a keveréket veszélyeztető mikrobák elszaporodását.
A mosógép belsejében is vannak mikrobiális következmények. A folyékony termékek nem tartalmazhatnak peroxidokat (enyhe fehérítőszereket), amelyek a por alakú termékekben megtalálhatóak. A peroxidok nagyszerűen megszabadulnak a mikrobáktól. Ha azonban a folyékony mosószerekben nincsenek peroxidok, nagyobb az esélye annak, hogy a mosógépen penész képződik, és a baktériumok elterjednek a ruhák között.
A peroxidok helyett a folyékony mosószerek általában csak optikai fehérítőket tartalmaznak.
A folyékony mosószereknek azonban van egy előnyük a porokkal szemben – közvetlenül a foltokra lehet őket alkalmazni, mielőtt a ruhaneműt a mosásba tennénk.
A folyékony mosószer egy másik változata a nagy koncentrációjú mosókapszulák. A színes és édességszerű termékekről bebizonyosodott, hogy veszélyesek a kisgyermekekre és a kognitív nehézségekkel küzdő emberekre.
A kapszulák azt a lehetőséget is kizárják, hogy kevesebb mosószert használjon, ha kisebb mennyiségű mosnivalója van, vagy egyszerűen csak általában kevesebb mosószert szeretne használni.
Mit tesznek az enzimek?
Az enzimek olyan természetes fehérjék, amelyek a mosószerekben bizonyos foltok eltávolítására szolgálnak. Kémiai szempontból katalizátorok – olyan anyagok, amelyek felgyorsítják a kémiai reakciókat.
Az enzimeket a molekulákról nevezik el, amelyekre hatnak, és ezt követi az „-áz” utótag. Például a lipáz lebontja a zsírokat (lipideket), a proteázok a fehérjéket, míg az amiláz és a mannanázok a keményítőt és a cukrot.
Ezek az enzimek hideg éghajlatú régiókban élő organizmusokból származnak, ami lehetővé teszi, hogy alacsony mosóvíz-hőmérsékleten is működjenek.
A túl forró mosási ciklus használata károsíthatja vagy eltorzíthatja az enzimek szerkezetét, így azok nem tudnak segíteni a ruhák tisztításában. Gondoljon a tojásfehérjére, amely főzéskor átlátszatlan fehérré válik – ez a fehérje denaturálódása.
Ha a mosószer enzimeket tartalmaz, a mosási hőmérséklet nem lehet sem túl magas, sem túl alacsony. A szokásos mosási tesztek 15-20 °C-os hőmérsékletet használnak.
A por vagy a folyékony mosószer jobb?
A fogyasztók választását a teljesítmény, a pszichológia, a költségek, a szag, a környezetvédelmi szempontok és a kényelem vezérli.
Érdemes kísérletezni a különböző termékekkel, hogy megtaláljuk, mi az, ami a legjobban működik, és megfelel az igényeinknek, a háztartás költségvetésének és az olyan környezetvédelmi szempontoknak, mint az újrahasznosítható csomagolás.
Például moshat 20°C-on az ajánlott adag felével egy kellemes illatú, újrahasznosítható kartonpapírba csomagolt por alakú mosószerrel, amely számos enzimet és aktivált peroxidforrást tartalmaz.
Egy kis kémiával sokat tehetsz a ruháid tisztaságáért.
A mosószergyártók azonban nem mindig teszik közzé az összetevők teljes listáját a termékek csomagolásán.
Ha több információt szeretne arról, hogy mi van a termékben, nézze meg a termék weboldalát. A biztonsági adatlapoknak (SDS) nevezett dokumentumokból is megtudhatsz többet. Minden olyan terméknek, amely potenciálisan veszélyes vegyi anyagokat tartalmaz, rendelkeznie kell ilyennel.
