A háziasszonyok úgy ápolják az új teáskannát, mint a szemük fényét. Vegyük le a tűzhelyről, amíg valami sül, gondosan figyeljük a vízkőréteget.
Utolsó probléma ellen csak azok a szerencsések biztosítottak, akiknek artézi víz folyik a csapokból. A többire van egy népi trükk.
Manapság a boltok polcain különféle termékeket árulnak az edényekről és háztartási készülékekről történő vízkő eltávolítására.
Senki sem akar azonban vegyszert önteni, még a leghatékonyabbakat sem az edényekbe, amelyekből aztán inni kell. Így a háziasszonyok vagy édes szódát, vagy ecetet öntenek a teáskannákba.

Van egy környezetbarátabb módszer is. Csak arra az esetre alkalmas, amikor a vízkő még gyűlik, azaz vékony bevonat jelent meg.
Ehhez burgonyafőzés közben 4-5 gumóról hagyjunk héjat.
Öblítse le őket a homokról és egyéb törmelékekről, tegye egy vízforralóba, és töltse fel vízzel.
Tegye az egészet a tűzre, forralja fel, majd hagyja a burgonyafőzetet a kannában 2-3 órán át.
Ezután csepegtessük le a levest, a takarítást küldjük a szemetesbe, ha kell, a szivacs kemény oldalával belülről töröljük át a kannát, öblítsük le és már használhatjuk is.