Tanulmányok szerint a helytelen mosási gyakorlatok kitehetik az egészséget a rezisztens baktériumoknak
A mindennapi törölközők tisztának tűnhetnek, de valójában a mikrobák felszaporodásának táptalaja, derül ki az Asian Journal of Home Science című folyóiratban megjelent tanulmányok alapján készült részletes elemzésből. A mosási gyakorlatok, a szárítási környezet és az emberi testtel való érintkezés kulcsfontosságú tényezők a baktériumok szaporodásában. A szakértők tudatosabb megközelítést javasolnak a kapcsolódó kockázatok minimalizálása érdekében.
Mikrobák felhalmozódása: láthatatlan fenyegetés
A törölközők napi használata több millió mikroorganizmus átvitelével jár. Ahogy Elizabeth Scott, a Simmons College biológiaprofesszora és a Centre for Home and Community Hygiene and Health társigazgatója a BBC-nek elmondta, „bármi, ami egy törölközőben kárt okozhat nekünk, valószínűleg egy emberi lénytől származik”. A törölközőkön kimutatott mikrobák között vannak a bőrön gyakori baktériumfajok, mint például a Staphylococcus, és veszélyesebbek, mint például az Escherichia coli és a Salmonella, amelyek gyakran a bélrendszerben élnek.
A kockázat akkor nő, ha a törölközők hosszú ideig nedvesek maradnak. Ez a környezet kedvez a biofilmek, a baktériumok felhalmozódásának, amelyek akár két hónap elteltével is megváltoztathatják a törölközők megjelenését, még akkor is, ha rendszeresen mossák őket. Ráadásul a WC-k közelébe akasztott törölközők minden alkalommal, amikor lehúzzák őket, ki vannak téve a levegő szennyezőanyagainak, és így az emberi hulladék részecskéi beboríthatják őket.
A szennyeződés másik forrása maga az öblítési folyamat. Japánban például egyes háztartásokban a fürdővizet újra felhasználják a ruhák mosásához, ami a Tokushima Egyetem tanulmánya szerint a vízben lévő baktériumokat még a mosás után is átviszi a törölközőkre.
Törülközőhigiénia: gyakoriság és ajánlott módszerek
E veszélyekkel szemben a szakértők speciális gyakorlatokat ajánlanak a törülközőkön lévő mikrobák számának csökkentésére. Scott szerint normál körülmények között elegendő a heti mosás, de olyan helyzetekben, mint például gyomor-bélrendszeri megbetegedések, a törülközőket naponta kell mosni, hogy megelőzzük az olyan fertőzéseket, mint a gasztroenteritisz, amelyet a szalmonella és a norovírusterjeszthet.
A mosás módja is döntő szerepet játszik. A tanulmányok szerint a törülközőket 40 és 60 °C közötti hőmérsékleten, antimikrobiális mosószerekkel kell mosni a baktériumok és vírusok inaktiválása érdekében. Alacsonyabb hőmérsékletű mosás esetén enzimek vagy fehérítőszer hozzáadása javíthatja a mikrobák elpusztítását. A törülközők napon történő szárítása szintén hatékonyan csökkenti a baktériumterhelést.
Ez a megközelítés a kutatók által „ célzott higiéniának” nevezett megközelítés körébe tartozik, amely az általános intézkedések végrehajtása helyett a konkrét kockázatok megelőzésére összpontosít. Scott ezt a modellt egy „svájci sajthoz” hasonlítja, ahol a higiénia minden egyes rétege kitölti a rést, és csökkenti a kórokozók terjedésének általános kockázatát.
Közegészségügyi kockázatok és környezeti hatások
A törülközőhigiénia elhanyagolása hatással van a személyes egészségre, és hozzájárulhat egy nagyobb léptékű problémához: az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok terjedéséhez. Jean-Yves Maillard, a Cardiffi Egyetem gyógyszerészeti mikrobiológia professzora rámutat, hogy az olyan gyakorlatok, mint a gyakori mosás, csökkenthetik a bakteriális fertőzéseket és következésképpen az antibiotikumos kezelés szükségességét. Ez segít korlátozni az olyan szuperbaktériumok terjedését, mint az MRSA.
Ennek a megközelítésnek azonban környezeti ára van. A törölközők magas hőmérsékleten történő mosása több vizet és energiát fogyaszt, ami kihívást jelent az ökológiai hatások csökkentésének világában. Alternatívaként a szakértők fenntarthatóbb mosószerek és olyan gyakorlatok használatát javasolják, mint például az, hogy csak akkor mossunk, amikor valóban szükséges, amikor a körülmények lehetővé teszik.
Egy mindennapi gyakorlat globális következményekkel
Az otthoni higiénia, és különösen a törölközők kezelése több mint személyes szokás: kollektív felelősségvállalásról van szó . Elizabeth Scott a védőoltásokhoz hasonlítja, és elmagyarázza, hogy „minden kis higiéniai gyakorlat, amelyet saját magunk védelmében végzünk, a körülöttünk élő embereket is védi”. Ez az önzetlen megközelítés rávilágít annak fontosságára, hogy tájékozott és tudatos döntéseket hozzunk egy olyan egyszerű dologgal kapcsolatban, mint a törölközőmosás.
Bár a törülközők a háztartási higiénia kisebb részét képezik, a megfelelő gondoskodással könnyen minimalizálhatók a kockázatok, és hozzájárulhatunk az egészségesebb környezethez. Mint a szakértők megállapítják, nem csupán a törölközők tisztán tartásáról van szó, hanem arról is, hogy megértsük szerepüket otthonunk higiéniai ökoszisztémájában és azon túl is.
Korábban már írtunk arról, hogyan segíthetnek ezek a kulcsszavak a mindennapjainkban. A pulóver viselése a hideg hónapokban kényelmes és meleg megoldás, amely szinte elengedhetetlen az öltözködéshez. Az ATM-ek használata megkönnyíti a készpénzhez jutást, bármikor és bármelyik helyszínen. A légsütő segítségével egészséges ételeket készíthetünk, ráadásul gyorsan és egyszerűen. A tollpaplanok ideálisak a hűvös éjszakákhoz, hiszen kellemes meleget biztosítanak. Végül a tápcsíkok nagyszerű kiegészítői lehetnek a napi étrendnek, hiszen tápláló és finom falatok készíthetők belőlük!
