Forrás: iStockphoto
Halláskárosodás egy olyan állapot, amely többtényezős eredetű, és vezető oka a betegek életminőségének és napi tevékenységeikkel való megbirkózási képességének romlásának. Két típusra osztható – vezetékes és szenzorineurális. A második a halláskárosodás leggyakoribb oka világszerte. Az okok a csiga kóros elváltozásai – a csiga, a hallóideg és a központi idegrendszer. Egyéb okok lehetnek:
- Veleszületett – szindrómás és nem szindrómás süketség;
- Presbyacusis – halláscsökkenés az életkorral összefüggő változások miatt;
- nagyfrekvenciás zajnak való kitettség;
- Fejsérülések;
- Meniere-szindróma;
- Ototoxikus terápiás szerek fogadása – aminoglikozidok, hurok diuretikumok, egyes kemoterápiás szerek;
- Szisztémás betegségek – meningitis, cukorbetegség;
- Vestibularis schwannoma.
A szenzorineurális hallásvesztés a belső fülben lévő szőrsejtek, a nyolcadik agyideg – a vestibulocochlearis ideg – vagy a hallási információkat feldolgozó és fogadó agyi központok károsodása miatt következik be. Ily módon az ilyen típusú halláskárosodás különbözik a vezetőképes halláskárosodástól, amely abból adódik, hogy a hanghullámok nem képesek elérni a belső fület. A fül a következőkből áll:
- Külső fül – fülkagyló, külső hallónyílás és átjáró;
- Belső fül – dobhártya, hallócsontok, ovális és kerek ablak, valamint az Eustachianus cső nyílásától;
- Belső fül – cochlea – cochlea és a hallóideg egy része.
Ezen komponensek mindegyike kulcsfontosságú a hanghullámok vezetésében, de a szenzorineurális hallásvesztés károsodást okoz a belső fül, ami a jellegzetes tünetek megjelenéséhez vezet. A hallócsont, stapes, érintkezik az ovális ablakkal, amely biztosítja a hanghullámok továbbítását a fülkagyló felé. Miután a hangjelzések elérik, idegimpulzus keletkezik. Számos mechanizmus vezet a belső fül károsodásához, ami szenzorineurális halláskárosodást okoz. Közülük a következők kiemelkedően fontosak:
- A cochlea szerkezeti rendellenességei – sérülés vagy veleszületett állapotok;
- Az anyagcsere folyamatok zavara – a cochlea működését az ionok szállítása határozza meg. Ezeket a folyamatokat megzavaró genetikai és szerzett feltételek ahhoz vezethetnek A halláskárosodás az endolimfa változásai miatt;
- Érrendszeri változások – az elégtelen vérellátás a fülkagyló károsodása hangos hangoknak való kitettség eredménye lehet, ototoxicitásszisztémás érrendszeri érintettség;
- Kitettség nagyfrekvenciás zaj – a zajtrauma a hangjelek vezetésében részt vevő sejtek károsodásához vezet.
- Egyéb tényezők, amelyek befolyásolják ezeket a folyamatokat, a mérgező anyagoknak való kitettség – például a cigarettafüst, kontrollálatlan cukorbetegség, központi elhízás.
Mindezek érrendszeri károsodáshoz vezetnek, ami az életkorral összefüggő halláskárosodással jár. Az időskori halláskárosodásra jellemző, hogy kétoldalúan jelentkezik, és befolyásolja a nagyfrekvenciás hanghullámok érzékelését. Ennek következménye a hatékony kommunikáció és a napi tevékenységekkel való megbirkózás képtelensége. Fokozott a depresszió és a demencia kockázata is.
Referenciák:
Az anyag tájékoztató jellegű, és nem helyettesítheti az orvossal folytatott konzultációt. A kezelés megkezdése előtt orvoshoz kell fordulni.
