A neuro-lingvisztikai programozás (NLP) egy pszichológiai megközelítés, amely magában foglalja a sikeres egyének által használt stratégiák elemzését és azok alkalmazását egy személyes cél elérése érdekében. A tapasztalatok során elsajátított gondolatokat, nyelvet és viselkedési mintákat összefüggésbe hozza a konkrét eredményekkel. Az NLP feltételezi, hogy minden emberi cselekedet pozitív. Ezért, ha egy terv meghiúsul, vagy váratlan történik, a tapasztalat nem jó vagy rossz – egyszerűen hasznosabb információkat közöl.
A neurolingvisztikai programozást az 1970-es években fejlesztették ki a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetemen. Fő alapítói John Grinder nyelvész és Richard Bandler tudós és matematikus. Judith DeLozier és Leslie Cameron-Bandler is jelentősen hozzájárultak ehhez a megközelítéshez, valamint David Gordon és Robert Dilts.
Grinder és Bandler első könyve az NLP-ről, a Structure of Magic: A Book about Language of Therapy, 1975-ben jelent meg. Ebben a kiadványban arra törekedtek, hogy kiemeljenek bizonyos kommunikációs mintákat, amelyek a mások által kiválónak tartott kommunikátorokat állítanak be. A könyv nagy része Virginia Satir, Fritz Perls és Milton Erickson munkáin alapult. Más neves mentális egészségügyi szakemberek és kutatók, például Noam Chomsky, Gregory Bateson, Carlos Castaneda és Alfred Korzybski technikáit és elméleteit is integrálta. Grinder és Bandler munkájának eredménye az NLP meta-modell kifejlesztése volt, egy olyan technikát, amelyről úgy gondolták, hogy azonosítani tudja a mögöttes kognitív folyamatokat tükröző nyelvi mintákat.
Az NLP iránti érdeklődés az 1970-es évek végén nőtt meg, miután Bandler és Grinder elkezdte marketing eszközként a megközelítést olyan emberek számára, akik meg akarták tanulni másoktól a siker elérését. Manapság az NLP-t számos területen használják, beleértve a tanácsadást, az orvostudományt, a jogot, az üzleti életet, az előadóművészetet, a sportot, a katonaságot és az oktatást.
Hogyan működik a neuro-lingvisztikai programozás?
Laura-Maria Cojocaru ismert román pszichológus, a Somato-Integrative Linguistic Neuro-Programming Institute (INLPSI) elnöke és alapítója szerint a modellezés, a cselekvés és a hatékony kommunikáció a neurolingvisztikai programozás kulcselemei. Ezenkívül a megközelítés mögött meghúzódó meggyőződés az, hogy ha valaki megérti, hogyan hajt végre egy feladatot egy másik személy, akkor a folyamat lemásolható és közölhető másokkal, hogy ők is elvégezhessék a feladatot. „A neuro-lingvisztikai programozás híveinek javaslata az, hogy mindenkinek van személyes (belső) „térképe” a valóságról. Az NLP-t gyakorlók elemzik saját és mások szempontjait, hogy szisztematikus áttekintést alkossanak a helyzetről. Számos nézőpont megértésével az NLP-felhasználó információkhoz jut. Ennek az irányzatnak a hívei úgy vélik, hogy az érzékszervek létfontosságúak a rendelkezésre álló információk feldolgozásához, és az elme és a test befolyásolja egymást. A neurolingvisztikai programozás egy tapasztalati megközelítés. Ezért, ha valaki meg akar érteni egy cselekvést, akkor ugyanazt a cselekvést kell végrehajtania, hogy tanuljon a tapasztalatból” – mondja Laura Maria Cojocaru pszichológus.
Ugyanakkor az NLP gyakorlója megfigyeli, hogy a tanulás, a kommunikáció és a változás természetes hierarchiái vannak. A változás hat logikai szintje a következő:
•
Környezet: A környezeted a környezeted vagy a környezeted, valamint a körülötted lévő többi ember. Ez a változás legalacsonyabb szintje.
•
Viselkedések: A viselkedések az Ön által végrehajtott konkrét cselekvések.
•
Képességek és készségek: Ezek az Ön készségei és képességei.
•
Hiedelmek és értékek: Ezek képviselik az Ön személyes hitrendszerét és a fontos kérdéseket.
•
Identitás: Az identitás az, akinek látod magad, és magában foglalja a felelősségeidet és az életben betöltött szerepeidet.
•
Cél és spiritualitás: Ez lehet az önmagunknál nagyobb dologban való részvétel, mint például a vallás, az etika, az önkéntesség vagy más rendszer. Ez a változás legmagasabb szintje.
„Az egyes logikai szintek célja az alatta lévő információk rendszerezése és irányítása. Ennek eredményeként az alacsonyabb szinten történő változás egy következő magasabb szinten is változásokat okozhat. Az NLP elmélete szerint azonban a magasabb szinten történő változtatás az összes alacsonyabb szinten történő változást is eredményezi. Pontosabban, az NLP a következőket magyarázza: (1) Hogyan rendezi az agy (NEURO) az érzékszerveinken (látás, hallás, tapintás, ízlelés és szaglás) és belső gondolatainkon keresztül kapott külső adatokat hierarchiákba, (2) hogyan kommunikálja az agy érzékeléseinket mi, a képzelet által. Hogyan kommunikáljuk gondolatainkat a nyelvünkön keresztül (NYELVI), (3) Hogyan következik be a kondicionált viselkedés a gondolatokból, a képzeletből és a külső eseményekből (PROGRAMOZÁS), (4) Hogyan változtassuk meg gyorsan a nem kívánt viselkedést, reakciót és gondolatokat, és hogyan modellezzünk kiválóság a többiben” – magyarázza Laura Maria Cojocaru pszichológus.
Neuro-lingvisztikai programozás a terápiában
Az NLP alapkoncepciója a következő mondásban foglalható össze: „A térkép nem a terület”, mert rávilágít a hiedelem és a valóság közötti különbségekre. Hangsúlyozza, hogy mindenki a saját perspektívájából működik, nem pedig az objektivitás helyéről.
„Mindenki világfelfogása torz, korlátozott és egyedi. Ezért az NLP-t gyakorló terapeuta megértheti, hogy a gyógyuláson/változáson/személyi fejlődésen áteső személy hogyan érzékeli a „térképét”, és hogy ez a felfogás milyen hatással lehet az illető gondolataira és viselkedésére. Az érzékszerveken keresztül kapott adatokból alakul ki az egyén személyes térképe. Ez az információ lehet hallás, vizuális, szaglás, ízlelés vagy kinesztetikus. Az NLP terapeuták úgy vélik, hogy ezek az információk minőségi és fontossági szempontból egyénileg különböznek egymástól, és minden ember egy elsődleges reprezentációs rendszer (PRS) segítségével dolgozza fel tapasztalatait” – magyarázza Laura Maria Cojocaru pszichológus.
Annak érdekében, hogy az NLP terapeuta hatékonyan dolgozhasson a kezelés alatt álló személlyel, a terapeuta kapcsolatot létesít az adott személy PRS-jével, hogy felhasználja személyes térképét. Ezenkívül az NLP terapeuták úgy vélik, hogy lehetséges a reprezentációs rendszerek elérése olyan jelzések segítségével, mint például a szemmozgások. Az NLP terapeuták az emberekkel dolgoznak, hogy megértsék gondolkodási és viselkedési mintáikat, érzelmi állapotukat és törekvéseiket. Egy személy térképének vizsgálatával a terapeuta segíthet a személynek megtalálni és megerősíteni azokat a készségeket, amelyek a legjobban szolgálják őt, és segíthet új stratégiák kidolgozásában a terméketlenek helyettesítésére. Ez a folyamat segíthet a terápiában részt vevőknek elérni kezelési céljaikat. Az NLP megközelítés gyors és fenntartható eredményeket hoz, és javítja a kognitív és viselkedési minták megértését.
„Az NLP arra is törekszik, hogy hatékony kommunikációt építsen ki a tudatos és tudattalan mentális folyamatok között, hogy segítse az embereket kreativitásuk és problémamegoldó készségeik fejlesztésében. Ez a megközelítés a kognitív-viselkedési terápián (CBT) alapul, és az NLP hatékony stratégiákat dolgozott ki a pozitív változásokhoz, amelyek rövidebb idő alatt érhetők el, mint a klasszikus TTC-ben. Megalakulása óta a neuro-lingvisztikai programozást számos probléma kezelésére használják. Ide tartoznak: szorongás, fóbiák és pánik, depresszió, kommunikációs problémák, belső és külső konfliktusok megoldására szolgáló stratégiák, poszttraumás stressz, figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, függőség, rögeszmék (OCD) és egyéb kényszerek, borderline személyiség, érzelmi intelligencia fejlesztése és magabiztosság, személyes vagy szakmai újradefiniálás igénye, tervek, stratégiák és megfelelő cselekvések kidolgozása a célok eléréséhez, nyilvános beszéd – technikák és az érzelmesség kiküszöbölése és a belső elégedettség érzésének növelése” – összegzi Laura-Maria Cojocaru pszichológus. az Institute of Somato-Integrative Linguistic Neuro-Programming (INLPSI) elnöke és alapítója.
