A „La vie en rose” és a „Non, je ne regrette rien” című dalairól ismert francia sztár életét fizikai és érzelmi szenvedések jellemezték.
1915. december 19-én született Edith Piaf gyermekkora óta ismerte az élet nehézségeit. Anyja elhagyta, hogy megéljen. Édesapja gondozásában maradt Editet a nagymamájára bízták, miután a frontra kellett mennie. Az egészségügyi problémák is gyerekkoruktól kezdõdtek megjelenni. Így szaruhártya-fertőzés miatt rossz látása volt. 17 évesen szült egy kislányt, aki két évesen agyhártyagyulladásban halt meg.
20 évesen ismerte meg a hírességet, miután beleegyezett, hogy egy szórakozóhelyen énekeljen.
Fájdalomcsillapítók rabja
Az egészségügyi problémák nem kerülték el, a sztárnál rheumatoid arthritist diagnosztizáltak. Miután élete nagy szerelme, Marcel Cerdan repülőgép-balesetben meghalt, Piaf morfiumot kezdett szedni, hogy enyhítse ízületi fájdalmát. Az 1950-es évek közepén, több autóbaleset után, a fájdalomcsillapítók fogyasztása a művésznő függőségévé vált.
Májrák, a halál oka 47 évesen
Emellett alkoholt is fogyasztott, ami hozzájárult a máj leromlásához és így tovább. A sztár 20 évvel idősebbnek tűnt, mint amilyen valójában volt.
Ugyanebben az időben Edith Piaf alultápláltságban, fekélyekben, hepatitisben, tuberkulózisban és májrákban szenvedett – derül ki egy ben megjelent cikkből.
Halálának oka az volt, hogy a művész mindössze 47 évesen halt meg. Nála az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és a hepatitis fontos tényező volt a májrák kialakulásában.
„Ellenállhatatlan szükségem volt arra, hogy elpusztítsam magam” – mondta a művész nem sokkal halála előtt.
Lásd még:
