A Nemzetközi Mentőbizottság (IRC) szerint az Izrael és a Hezbollah lázadó csoport közötti támadások eszkalációja tovább rontja a libanoni humanitárius válságot. Az 1933-ban alapított bizottság figyelemmel kíséri és egészségügyi és védelmi szolgáltatásokkal segíti a hajléktalanokat.
Körülbelül 700 000 embert költöztek el libanoni területen az erőszak eszkalációja miatt – ez a szám a konfliktus során várhatóan növekedni fog. „A gazdasági összeomlás, a nyilvános infrastruktúra lerombolása, valamint az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus rendkívül sebezhetővé tette Libanont” – magyarázza a bizottság jelentésében.
A lázadók és az izraeliek közötti konfliktus kiújulása az Irán elleni háború nyomán következett be.
Ennek eredményeként Izrael légi offenzívákat hajtott végre a Hezbollah szerinte célpontok ellen a szomszédos országban. Mindketten 2024 novemberében tűzszünetet írtak alá, amelyet már nem tartottak be.
A főváros, Bejrút és az ország más városai – különösen a déli részeken – azóta légi és földi támadások hullámát szenvedték el.
a helyi hatóságok szerint a libanoni izraeli bombázások eredményeként.
„Iskolák és középületek százait alakították át menedékházakká, miközben a családok autókban alszanak, vagy kis lakásokban gyűlnek össze családtagjaikkal” – mutat rá az IRC.
Az ország megpróbál kilábalni a gazdasági válságból, amely a helyi valuta – a libanoni font – jelentős leértékelődéséhez, majd hiperinflációhoz és magas munkanélküliséghez vezetett.
Az Európai Unió becslései szerint Libanon lakosságának 80%-a él szegénységben, 36%-a pedig rendkívüli szegénységben. Ezek az emberek azzal élnek, hogy „hiányzik az egészségügyi rendszerhez, az elektromos áramhoz és az oktatáshoz való megbízható hozzáférés” – magyarázza az EGSZB.
Még az új izraeli offenzíva előtt Libanonban 4,1 millió embernek volt szüksége valamilyen humanitárius támogatásra. Ennek az az oka, hogy az IRC szerint az izraeli támadások 2023-ban és 2024-ben 67 kórházat károsítottak, és 150 egészségügyi klinikát zártak be, „ezekkel zárva be az alapvető támogatást több ezer ember számára”.
A Hezbollah által meggyengített libanoni államnak nehézségekbe ütközik a reagálás.
„A libanoni intézmények reagálási képessége korlátozott, és még inkább gyengült a gazdasági válság után” – mondta Joseph Daher, az ISPI (Olasz Nemzetközi Politikai Tanulmányok Intézete) Bonni Nemzetközi Konfliktuskutatási Központjának munkatársa.
Egy interjúban CNN ezen a szerdán (12.)
„A kormány teljes mozgósítása annak érdekében, hogy a lakosság szükségleteit a lehető legjobban kezelje. Az igények nagyok, a problémák pedig óriásiak. De éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy együttműködjünk ezekkel a nagy nehézségekkel” – mondta.
Nassar rámutatott a kritikus helyzetre Bejrút és más városok utcáin.
„Ezért valóban drámai helyzet van Libanonban, és a civilek sokat szenvednek. Az országot nagy károk sújtják, az iskolákat bezárják, a jelenlegi helyzet pedig nagyon nehéz” – zárta szavait.
Sem Izrael, sem a Hezbollah nem mutat arra utaló jeleket, hogy a támadások megszűnnének. Az ország miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu pedig megígérte, hogy folytatja a lázadó csoport bombázását.
„A Hezbollah érzi hatalmunk teljes erejét, és még erősebben fogja érezni. Nagyon nagy árat fog fizetni agressziójáért” – mondta Netanjahu az izraeliek előtt tartott beszédében.
Libanon lakossága azonban a bombázások beszüntetését kéri.
„Az eszkaláció ellen vagyunk. Nem háborút akarunk, hanem békét. Azt akarjuk, hogy gyermekeink ebben az országban éljenek, és itt legyen a jövőjük” – mondta Elie Issa – aki Bejrútban él.