A babérlevél barnulása (Prunus laurocerasus)elsősorban abból ered a téli környezeti stressz okozta vízgazdálkodási zavarok és szövetkárosodások. A jelenség felerősödik azokban az évszakokban, amikor a talaj huzamosabb ideig fagy és erős napfény éri. A növény a leveleken keresztül vizet veszít, és a gyökerek nem tudják felszívni a talajból. Ennek eredményeként ez megtörténik élettani szárazságamely az elmúlt évek egyik leggyakrabban megfigyelt problémája lett a kertekben.
Közép-Európa meteorológiai adatai a 2024-2026-os évszakból ismétlődő, hótakaró nélküli fagyos időszakokat jeleznek. Sajnos az ilyen körülmények megfosztják a babér gyökérrendszerét a természetes szigetelésétől, és növelik a károsodás kockázatát. A levelek fokozatosan elveszítik turgorukat, szélük rézből sötétbarnává válik.
A második fontos tényező az fagykárkülönösen látható rövid felengedést követő hirtelen hőmérséklet-csökkenés után. A részleges aktivitás állapotába már belépett növényi sejtek a hirtelen fagy hatására repedéseknek vannak kitéve. Ennek eredményeként a levelek törékennyé, fénytelenné válnak és elveszítik intenzív zöld színüket. Párás évszakban is előfordul talajkórokozók kialakulásához, mint pl Phytophthoraés a levélfoltokat okozó gombák. Ezek a fertőzések megzavarják a vízvezetést a szövetekben, és végül a levéllemezek barnulásához vezetnek.
Sajnos a levelek barnulása csak fokozza a problémát talaj sótartalmakülönösen a télen sóval megszórt utak közelében található kertekben. A felesleges nátrium és kloridok korlátozzák a gyökerek vízfelvételi képességét, és a vizuális tünetek szinte megegyeznek a szárazság tüneteivel.
Kitett helyeken növekvő babércseresznyefák, különösen a déli területeken, gyorsabban reagálnak a fagy és az intenzív napsütés kombinációjáramert levelük nappal felmelegszik, éjszaka pedig gyorsan lehűl. Ez a kontraszt mikrorepedések kialakulásához vezet a szövetekben, amelyek idővel elsötétülnek és kiszáradnak. A nehéz, agyagos talajú kertekben a probléma még súlyosabbá válik, mert az ilyen talaj sokáig megtartja a nedvességet, majd egynemű csomóvá fagy, megakadályozva a levegő hozzáférését a gyökerekhez.
Érdemes azzal kezdeni, hogy megnézzük, mely hajtások még egészségesek és melyek már elhullottak. A kéreg felső rétegének körömmel történő finom kaparása lehetővé teszi ennek gyors meghatározását; a kéreg alatti zöld szövet élő hajtást, a barna szövet nekrózist jelez. Ha a barnulás csak a leveleket érinti, és a hajtások élnek, a növény megőrzi magas regenerációs potenciálját, és egy tenyészidő alatt képes újjáépíteni a koronát. Ilyen helyzetben tartózkodjunk a radikális vágástól, és az időjárási viszonyokat és a talaj állapotát figyelembe véve tervezzünk gondozási kezeléseket.
Lásd még:
A második szakasz specifikus helyreállító intézkedéseket, metszést, öntözést, talajtakarást és kórokozók elleni védelmet foglal magában. Távolítsa el a megszáradt, egyértelműen elhalt hajtásokat az egészséges szövetekre egy jól kihegyezett metszővágó segítségévelamelyet minden vágás előtt alkohollal le kell törölni, hogy csökkentse a betegség átvitelének kockázatát. A legjobb, ha száraz napra tervezzük a kezelést 5°C feletti hőmérsékleten, akkor gyorsabban gyógyulnak a sebek.
Ősszel és kora tavasszal ne feledje: babércseresznyefák rendszeres öntözése. Egyszintű adag 20-30 liter víz egy bokor telíti a talaj profilját és javítja a szövetek hidratáltságát a téli stressz alatt. Ezen kívül vastag fenyőkéreggel is beboríthatjuk a növény tövét 5-8 cm, mert stabilizálja a talaj hőmérsékletét, korlátozza a párolgást és megvédi a gyökereket a szélsőséges ingadozásoktól. Ha láthatóak a levélfoltosság vagy a gyökérszáradás tünetei, érdemes használni rezet vagy fosetil-alumíniumot tartalmazó gombaölőkezek az anyagok támogatják a növényt a talaj- és levélkórokozók elleni küzdelemben.
A babércseresznye regenerációja lassú, de az ápolási kezelések megfelelő megtervezésével a növény teljes vitalitását a nehéz időszak után is visszaállítjuk.. A legfontosabb feladat a gyökérrendszer újjáépítése, mert a gyökér határozza meg a föld feletti szövetek regenerációjának sebességét.. Ebben az esetben segíthetnek az aminosav- és tengeri algakivonatokon alapuló biostimulánsok, amelyek a növények környezeti stressz utáni anyagcsere folyamatait támogatják.
Az aminosavak alkotják a fotoszintézisért felelős fehérjék építőanyagaaz algakivonatok pedig javítják a gyökerek vízfelvevő képességét. Az ilyen készítmények rendszeres használata felgyorsítja a levelek és hajtások regenerálódását a téli károk után. Kora tavasszal is érdemes vigyázni rá megfelelő trágyázásmert a növénynek energiára van szüksége a levélapparátus újjáépítéséhez. Nitrogén ammónium formában támogatja a fiatal szövetek fejlődését, míg a nyár végén kálium és foszfor növelik a növény fagyállóságát és erősítik sejtfalát
A cseresznye babér gyorsabban regenerálódik, ha a légköri jelenségek ellen is védjük. Erős szélnek kitett területeken Az agrotextil huzatok korlátozzák a leveleken keresztüli vízveszteséget és stabilizálják a hőmérsékletet a növény körülkülönösen a hirtelen hőmérséklet-csökkenés időszakában.
A babérfajok közötti különbségek eredetükből, növekedési ütemükből és a környezeti stresszre való reagálásukból fakadnak, ezért a fajtaválasztást valódi eszközként kell kezelnünk a növények téli kártételei ellen. ‘A Caucasica’-t erős növekedése és hosszú, bőrszerű levelei jellemzik, amelyek jobban bírják a fagy okozta kiszáradást.. Kevésbé érzékeny a fiziológiás szárazságra, mert levelei vastagabb kutikulával, azaz védőréteggel rendelkeznek, amely korlátozza a vízveszteséget.
‘A Novitát gyakran ajánlják a lengyel faiskolákban. Levelei vastagabbak, fényesebbek, így jobban ellenáll a fagykároknak és a gyakran februárban és márciusban megfigyelhető leégésnek. Sűrű, tömör koronát hoz létre, amely a tél után egyenletesen regenerálódik, anélkül, hogy a bokor alsó részein látható veszteség keletkezne. A stresszes időszakok után gyorsabban növeszti az új leveleket, virágbimbói kevésbé fagynak le a tavaszi fagyok idején.
