Sok kertész már régóta használ szenet a kertjében, de fontos megérteni, hogy nem a grillezéshez használt hagyományos brikettekről beszélünk. A barbecue faszénbrikettek préselt forgácsot, szenet és kémiai adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek alkalmatlanok a kertészkedésre.
A talaj- és növénynövekedés javítására speciális típusok alkalmasak: bioszén, faszén, hamu és aktív szén. A szakértők megerősítik, hogy a megfelelően kiválasztott faszén javítja a talaj szerkezetét, segít megtartani a nedvességet és a tápanyagokat, semlegesíti a méreganyagokat és serkenti a hasznos mikroorganizmusokat. Minden szénfajtának megvannak a maga sajátosságai, és meghatározott feladatokra használják. Nézzük meg, milyen típusú szén létezik, és hogyan lehet őket hatékonyan használni a kertészetben.
A bioszén egy szilárd széntartalmú anyag, amelyet kifejezetten talajra való alkalmazásra hoztak létre. Pirolízissel nyerik – alacsony oxigéntartalmú szerves nyersanyagok melegítésével vagy annak teljes hiányával. Ez a folyamat stabilizálja a szenet, így a bioszén hosszú távú talajjavító, kiváló porozitású. Az anyag segít a talajban megtartani a vizet és a tápanyagokat, és kedvező környezetet teremt a hasznos mikroorganizmusok fejlődéséhez. A bioszenet különféle szerves alapanyagokból állítják elő: fahulladék, mezőgazdasági melléktermékek, invazív növények vagy trágya, bár a fahulladék a leggyakrabban használt anyag.
A faszén kizárólag természetes fából készül, mérgező anyagok hozzáadása nélkül. A fát oxigén hiányában egészen elszenesedésig égetik, aminek következtében szabálytalan alakú darabok képződnek. Az ilyen szén szerves anyagokat ad a talajhoz, javítja annak szerkezetét és segít megtartani a fontos tápanyagokat, különösen a nitrogént.
A szénhamu a faszén teljes elégetése után visszamaradt világosszürke por. Értékes elemeket tartalmaz: káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot, rezet, vasat és cinket. Figyelembe kell azonban venni, hogy a hamu növeli a talaj pH-értékét, ezért takarékosan kell kijuttatni, nehogy megzavarja a sav-bázis egyensúlyt.
Az aktív szenet széntartalmú anyagokból – szénből, kókuszdióhéjból vagy fából – nyerik, amelyeket magas hőmérsékleten kezelnek. Ennek eredményeként számos mikroszkopikus pórus képződik, amelyek jelentősen megnövelik a részecskék felületét és adszorpciós tulajdonságait.
1. módszer: Talajadalék A szén közvetlenül a talajra történő felhordása javítja annak szerkezetét, porozitását és nedvesség- és tápanyagmegtartó képességét. A szenet a talaj túlzott savasságának semlegesítésére is használják, kedvezőbb feltételeket teremtve a növények számára.
2. módszer: A komposztálás felgyorsítása A szén hozzáadása a komposzthalomhoz jelentősen felgyorsítja a szerves anyagok bomlási folyamatát. A szén porózus szerkezete ideális környezetet biztosít a jótékony mikroorganizmusok szaporodásához, amelyek szükségesek a hatékony komposztáláshoz. Ezenkívül a faszén megszünteti a kellemetlen szagokat, és segít fenntartani a szén és a nitrogén optimális arányát a komposztban.
3. módszer: Alkalmazás cserepes növényeknél A cserepek aljára a talaj alá körülbelül 5 centiméter vastag aktív szénréteget helyezhetünk. Ez a réteg biztosítja a levegő keringését a gyökérrendszer számára, javítja a vízelvezetést (ami különösen fontos a vízelvezető lyuk nélküli konténereknél), megakadályozza a gombás betegségek kialakulását és az ásványi anyagok túlzott felhalmozódását a felesleges tápanyagok felszívódásával.
4. módszer: Felhasználás talajtakaróként A szén talajtakaró anyagként használható, a szerves talajtakaráshoz hasonlóan porózus védőréteget hozva létre a talaj felszínén. Ez a bevonat elnyomja a gyomok növekedését és megtartja a nedvességet a talajban. A szén porózus szerkezete megtartja a tápanyagokat, megakadályozva, hogy azokat az eső vagy az öntözés kimossák, és lehetővé teszi a növények számára, hogy fokozatosan hasznosítsák a felhalmozott tápanyagokat.