A tömeges faültetési akciók többsége ökológiai értelemben pénzpazarlás, mivel a frissen elhelyezett csemeték több mint 80 százaléka elpusztul az első három évben a nem megfelelő gondozás és a fokozódó aszály miatt. A szakértők szerint a „vaktában ültetés” helyett a meglévő, láthatatlan gyökérrendszerek védelmére és a természetes megújulásra kellene koncentrálnunk.
Magyarországon az Országfásítási Program keretében milliószámra elültetett csemeték gyakran olyan monokultúrákat alkotnak, amelyek sérülékenyek a kártevőkkel és a klímaváltozással szemben. A természetes regeneráció (FMNR) ezzel szemben a talajban már ott lévő, „alvó” gyökérzetet használja fel az erdő újjáépítéséhez.
Ez a módszer nagyságrendekkel olcsóbb és ellenállóbb ökoszisztémát eredményez, mint a mesterségesen telepített erdők.
Ahelyett, hogy újabb és újabb csemetéket kényszerítenénk a kiszáradt talajba, a már ott lévő, mélyre nyúló gyökérrendszereket kellene hagynunk regenerálódni, amelyek évtizedes túlélési tapasztalattal rendelkeznek az adott területen.
A föld alatti erdők titkos ereje
Sok terület, amelyet kopárnak látunk, valójában egy „föld alatti erdőt” rejt, ahol a kivágott vagy lelegelt fák gyökerei még életben vannak. Ezek a rendszerek képesek a gyors hajtásra, ha megvédjük őket a túllegeltetéstől és a helytelen mezőgazdasági műveléstől.
A gazdák számára ez azt jelenti, hogy nem kell drága csemetéket vásárolniuk vagy öntözőrendszereket kiépíteniük a semmiből. A szelektív metszés és a hajtások védelme lehetővé teszi, hogy a természet maga végezze el a munka nehezét.
Ez a megközelítés különösen kritikus a Homokhátság területén, ahol a talajvízszint drasztikus csökkenése miatt az új ültetések esélyei minimálisak.
A monokultúra mint ökológiai időzített bomba
A gyorsan növő, tájidegen fajok, mint például az akác vagy bizonyos fenyőfélék telepítése rövid távon javítja a statisztikákat, de hosszú távon biodiverzitási sivatagot hoz létre. Ezek az erdők nem képesek fenntartani a helyi rovarvilágot és madárpopulációt, ráadásul fokozottan tűzveszélyesek.
A természetes regeneráció során ezzel szemben a helyi klímához alkalmazkodott őshonos fajok, például a kocsányos tölgy vagy a mezei juhar kerülnek túlsúlyba. Ez a diverzitás biztosítja, hogy egyetlen kártevő ne tudja elpusztítani a teljes erdőállományt.
A diverz erdők talaja több vizet képes megtartani, ami alapvető fontosságú a magyarországi mezőgazdaság jövője szempontjából.
Zöldre festés és valódi megoldások
Sok nagyvállalat használja a faültetési kampányokat PR-eszközként, miközben valódi károsanyag-kibocsátásuk nem csökken érdemben. A „plant-and-forget” (ültesd el és felejtsd el) modell nem valódi klímavédelem, hanem felelősséghárítás.
A valódi változáshoz a helyi közösségek bevonására és a meglévő erdőterületek szigorú védelmére van szükség. A gazdákat nem az ültetett csemeték száma, hanem a sikeresen megnevelt és megvédett faállomány alapján kellene támogatni.
A legfontosabb prioritás továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése és az ipari emisszió radikális mérséklése kell, hogy maradjon.
