Ebben a modern korban a világ minden sarkából származó információkhoz való könnyű hozzáférés gyorsan „trendező” jelenséggé válik, amely felkelti a közvélemény figyelmét. Ez a tendencia hozta létre a FOMO nevű társadalmi jelenséget (Fél, hogy kihagyja)nevezetesen egy olyan helyzet, amikor valaki fél attól, hogy lemarad, vagy attól tart, hogy nem vesz részt olyan élményekben, amelyeket mások vagy a társadalom nagy része fontosnak és érdekesnek tart.
A FOMO szorosan kapcsolódik a fogyasztási tevékenységekhez, mind az áruk, mind a szolgáltatások formájában történő fogyasztáshoz. A közgazdasági tanulmányokban a FOMO-jelenség fogyasztói életmódra, az alapvető szükségleteken túlmutató, túlzott fogyasztási tevékenységekre hajlamosít. A fiatalok az a csoport, amely uralja ezt a FOMO életmódot.
Ha a fogyasztói életmódbeli szokások folytatódnak, az komoly gazdasági problémákat fog okozni a jövőben a fiatalok számára, különösen, ha nincsenek egyensúlyban a megtakarítási szokásokkal. A FOMO életmód gyakran a társadalmi nyomás miatt kezdődik, amely fogyasztói kultúrát eredményezett a modern társadalom jelenlegi dominanciájának korszakában.
A közösségi média a fő kiváltó ok a FOMO jelenség áramlásában, amelyet a reklámszektor fejlődése kísér (adsense) amely bárhol és minden közösségi médiában könnyen megtalálható. A közösségi média és adsense Ez az, ami erősíti annak a felfogását, aki ezt az életmódban és a javak birtoklásában szükségesnek tartja. Ez arra ösztönöz valakit, hogy azáltal, hogy elbűvölő életmódot mutasson folyamatos áruvásárlással vagy -fogyasztással, mások elismerését akarja elnyerni.
Az iszlám gazdasági felfogás szerint a fogyasztói kultúra ellentétes az egyszerűség értékeire vonatkozó vallási tanításokkal (qana’ah) és az igazságosság (‘adl). Ezen túlmenően a meglévő erőforrások felhasználása során bölcsen kell cselekednünk, egyensúlyba kell hoznunk az anyagi és szellemi egyensúlyt.
Ezt az egyensúlyt az iszlám életmód normáinak megvalósításával lehet elérni, abból a szándékból kiindulva, hogy minden tevékenységet Allah SWT imádatával indítsunk el, jó életmódot valósítunk meg, amely összhangban van a sariával, a józan észlel, a szokásokkal, a halal életmód megvalósításával és thayyib és ne okozzon kárt és ne járjon el tisztességtelenül másokkal szemben.
Az iszlám közgazdaságtan nézete
Az iszlám gazdasági felfogásban alapvetően a FOMO vagy a fogyasztó életmód elkerülését hangsúlyozza, mint az Al-Korán Surah Al-Isra: 27 ami azt jelenti, hogy „Valóban, akik pazarlók, azok a Sátán testvérei, és a Sátán nagyon hitetlen Urával szemben.”
Az iszlám közgazdaságtan a FOMO életmódot olyan kihívásnak tekinti, amellyel bölcsen kell szembenézni, mert az iszlám egyszerű életet tanít, és az élet minden területén támogatja az igazságosságot. A FOMO és a fogyasztói életstílus is akadályokká válhat a széles körű iszlám gazdasági célok elérésében, beleértve a vagyon és a társadalmi jólét egyenlő elosztását. Így az iszlám releváns útmutatást ad különféle életproblémákban, beleértve a fogyasztói életmóddal kapcsolatos FOMO jelenséget is.
Az iszlám gazdasági perspektíva szerint több lépés is van a FOMO életmód leküzdésére:
1. Ismertesse meg és értse meg a boldogság és a siker fogalmát, amelyet nem az áruk vagy anyagok birtoklása alapján ítélnek meg elbűvölő életmóddal. De az igazi boldogságot akkor találjuk meg, ha jó kapcsolatot ápolunk Allah SWT-vel, családjával és embertársaival, amely egyensúlyban van az önfejlesztéssel intellektuális és spirituális szempontból.
2. A mindennapi életben gyakorolni kell az egyszerűség értékeit (qana’ah), azzal jár, hogy hálás vagy mindenért, amije van, hajlandó megosztani másokkal, és nem gondol túl sokat a világi gazdagságra. Az iszlám közgazdaságtanban az egyszerűség fogalma (qana’ah) amikor megpróbálja elkerülni a pazarlást vagy a túlzott fogyasztást, ezért csak az alapvető szükségletekre és a jótékonyságra fordítja a kiadásokat.
3. A társadalmi felelősségtudat kialakításának szükségessége a társadalomban. Az iszlámban a zakat fizetése az iszlám negyedik pillére, tehát kötelező azoknak, akik megengedhetik maguknak. A zakat mellett az infaq és az alamizsna is fontos eszközök a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, a gazdagság és a társadalmi jólét kiegyenlítésében, ami a szélesebb közösség javát szolgálja.
4. Nevelje be az iszlám értékeket Allah SWT iránti elkötelezettséggel. Ez azt jelenti, hogy távol kell maradni a fogyasztási természethez vezető kísértésektől azáltal, hogy tisztában kell lenni a túlzott fogyasztás következményeivel, kritikusabban kell kezelni az iszlám értékekkel ellentétes fogyasztási ajánlatokat, valamint azt, hogy kontrollálni kell saját érzelmeinket mások elvárásaival kapcsolatban, hogy ne csatlakozzon az egészségtelen fogyasztói verseny folyamához.
Lényegében az iszlám gazdasági szempontból a FOMO életstílus komoly kihívás, amellyel bölcsen kell szembenézni az egyszerűség, a társadalmi felelősség és az önvezetés értékeinek gyakorlásával, az iszlám vallás tanításaival összhangban. Ily módon az anyagi és a lelki szükségletek egyensúlya valósul meg, és hozzájárul a szélesebb körű társadalmi jólét megteremtéséhez az iszlám gazdasági elvekkel összhangban.
Tekintse meg a GOOGLE NEWS egyéb híreit és cikkeit.