A kanyaró a világ egyik legfertőzőbb fertőző betegsége. Jellemző tünetei a magas láz, az általános mérgezés, a szem nyálkahártyájának, a légutak károsodása és a bőrkiütés jelenléte. Annak ellenére, hogy a betegséget hagyományosan gyermekkori betegségnek tekintik, bármely életkorban megfertőződhet.
A világjárvány visszhangja
A széles körben elterjedt kanyaróvakcina-megelőzés korszaka előtt (1963 után) körülbelül két-három évente fordultak elő nagyobb járványok, amelyek körülbelül 2,6 millió ember, főként gyerekek halálát okozták. Nem véletlen, hogy a betegséget „gyermekpestisnek” nevezték. Miután a kanyaró vakcinázhatóvá vált, a helyzet drámaian megváltozott, így Fehéroroszországban is: elszigetelt eseteket regisztráltak, és csak importált eseteket.
Most azonban a fertőzés úgy döntött, hogy számos országban ismertté válik. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői szerint ez elsősorban azért történt, mert a COVID-19 világjárvány megzavarta a felügyeleti és védőoltási szolgálatok normális működését: szolgáltatásaik felfüggesztése világszerte gyermekek millióit tette kiszolgáltatottá a korábban megelőzhető betegségeknek. Rekordszámú gyermek – közel 40 millió – hiányzott a kanyaró elleni védőoltásról 2021-ben. A megjósolható eredmény a fertőzések megugrása volt: a WHO adatai szerint 2023 első kilenc hónapjában több mint 9 millió megbetegedést regisztráltak világszerte, több mint 136 ezren haltak meg. Törökországban 9,7 ezer embert diagnosztizáltak ezzel, Oroszországban – 7,5 ezren, Kazahsztánban – 6,7 ezren.
Fehéroroszországban a különösen veszélyes gyermekkori fertőzések elleni immunizálást még a járvány legnehezebb időszakaiban sem hagyták abba. Sok szülő azonban szándékosan megtagadta a klinikák látogatását ebben az időben. Egy ilyen önkéntes karantén eredménye sajnos nem váratott sokáig magára. A múlt héten Alekszandr Tarasenko állami egészségügyi főorvos 59 regisztrált kanyarós esetről beszélt (a breszti régió kivételével minden régióban), és ezeknek csak egyharmadában kötődik az előfordulás az országon kívüli utazáshoz.
— A közelmúltban előforduló esetek azt mutatják, hogy azok a gyermekek, akiknek a szülei megtagadták a nemzeti kanyaró, rubeola és mumpsz elleni oltási naptár szerinti beoltást, megbetegednek, – pontosította a szakember.
Életre szóló immunitás
A kanyaró tünetei általában a vírussal való érintkezés után 9-14 nappal jelentkeznek. A betegség a testhőmérséklet emelkedésével, általános rossz közérzettel, hurutos tünetekkel (orrfolyás, torokfájás, köhögés) kezdődik. A betegség második-harmadik napján jelentkeznek specifikus tünetei: kötőhártya-gyulladás (szempír, könnyezés, fénytől való félelem), kiütések kis fehér foltok formájában az orcák belső felületén, hasonlóak a búzadara szeméhez. , piros szegéllyel körülvéve. A betegség negyedik-ötödik napján már észrevehető az összeolvadásra hajlamos rózsaszín makulopapuláris kiütés, amelyet három-négy napon át tartó szakaszos kiütés jellemez: először a fül mögött, az arcon, a nyakon, majd a törzsön, és minden második nap a felső és alsó végtagokon. A kiütéses időszakot felváltja a pigmentáció időszaka, és a kiütések eltűnésének fordított sorrendje történik.
Az esetek hozzávetőleg 40%-ában a kanyaró bonyolult lefolyású lehet, ami általában 5 év alatti gyermekeknél és legyengült immunrendszerű felnőtteknél fordul elő – légúti fertőzések (kanyaró krupp, hörghurut, tüdőgyulladás), vakság, középfülgyulladás, súlyos hasmenés kiszáradással, agykárosodással az agyban (encephalitis, meningoencephalitis). A legtöbb kanyaró halálozás szövődmények miatt következik be.
A be nem oltott gyermekeknél a betegség súlyos lefolyású, hosszan tartó lázzal és a fertőzés utáni szövődmények kialakulásának valószínűségével, beleértve a hosszú távúakat is (szubakut szklerotizáló panencephalitis 6-10 évvel a betegség után).
Az átvitt kanyaró erős egész életen át tartó immunitást hoz létre.
A legjobb védelem a védőoltás
Nem titok, hogy ha védőoltásról van szó, sokunknak van mondjuk egy C-je a tízes skálán. Akinek olyan szerencséje van, hogy ritkán látogat el klinikájára, annak fogalma sincs, hogy gyermekkorában beoltották-e kanyaró ellen vagy sem (főleg, ha a kártya elveszett). És még ha meg is tették, hány év után kell újra oltani?
„A gyermekkorban beadott kétszeri kanyaró elleni védőoltás elegendő az immunitás kialakulásához, az újraoltás ebben az esetben nem szükséges” – magyarázza Victoria Trebukhovskaya, a Higiéniai és Járványügyi Központ járványellenes osztályának epidemiológusa. Minszk Pervomajszkij körzetének epidemiológiája. — A kanyarót nem kizáró diagnózisú beteggel való érintkezéstől számított 72 órán belül oltási profilaxist (egyszeri oltás) lehet végezni azon kapcsolattartó személyek (9 hónapos kortól és felnőttek 55 éves korig) körében, akik nem rendelkezik dokumentált információval a kanyaró elleni védőoltásról, o a kórelőzménye, a szerológiai vérvizsgálati eredmények, amelyek megerősítik a vírus elleni IgG antitestek protektív szintjét, vagy csak egy kanyaró elleni oltásról rendelkezik dokumentált információval.
Ha az orvosi dokumentáció nem tartalmaz információt a betegség elleni védőoltásról, ajánlott egy felnőttnek vért adni a fertőzés elleni antitestek kimutatására. Az elemzés eredményei alapján megítélhető a betegség, illetve a korábbi oltás eredményeként képződött antitestek. Ha a védő ellenanyag-titer nem elegendő, a felnőttek kettős oltást kapnak az immunbiológiai gyógyszer gyógyászati felhasználására vonatkozó utasításoknak megfelelően. Ha egy felnőtt egyszer kapott kanyaró elleni védőoltást, akkor egyszer be kell oltani.
Ha a kanyaróhoz hasonló tünetek jelentkeznek, vagy ha korábban már jártak külföldre Fehéroroszországban, az Egészségügyi Minisztérium javasolja:
♦ kérjen orvosi segítséget úgy, hogy otthonába hívja az orvost vagy a sürgősségi orvosi csoportot (ne keresse fel önállóan a klinikát);
♦ a lehető legnagyobb mértékben zárja ki vagy korlátozza a rokonokkal, barátokkal és más emberekkel való érintkezést, hogy ne fertőzze meg őket;
♦ használjon személyi légzésvédőt (orvosi maszkot);
♦ a lehető leggyakrabban szellőztesse ki a helyiséget, és végezzen nedves tisztítást;
♦ tartsa be a „légzési etikettet” és a kézhigiéniát (szappannal és vízzel mossa le, vagy használjon speciális, lehetőleg alkoholtartalmú fertőtlenítőszereket);
♦ feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát az országon vagy városon kívüli utazásokról.
LÉNYEGRE TÖRŐ
A kanyaró az orrból vagy a gége fertőzött váladékával való érintkezés útján terjed (köhögés és tüsszögés), vagy a beteg személy belélegzett levegőjének belélegzésével. A vírus akár két órán keresztül aktív marad a levegőben vagy a fertőzött felületeken. Emiatt nagyon fertőző – egy kanyaróval fertőzött beteg 10 beoltatlan emberből 9-et megfertőzhet vele szorosan érintkezve.
APROPÓ
Fehéroroszországban a lakosság kanyaró elleni védőoltását a Megelőző védőoltások Nemzeti Naptárával és a járványos indikációkra vonatkozó oltások listájával összhangban végzik (a Fehéroroszország Egészségügyi Minisztériumának 2018. május 17-i 42. sz. határozata).
Gyermekek esetében a tervek szerint 1 éves korban és 6 éves korban hajtják végre.
Mindenki, aki kapcsolatba került kanyarós személlyel, szintén be van oltva.
