Forrás: iStockphoto
Kolorektális karcinóma jelentős halálozási ok, amely világszerte egyre gyakoribb. Ha a karcinómát korai stádiumban diagnosztizálják, átfogó kezelés lehetséges sebészeti beavatkozásokkal, valamint adjuváns kemoterápiával és radioterápiával. A relapszusok azonban gyakran előfordulnak, és a terápiával szembeni rezisztencia széles körben elterjedt, ami nagymértékben akadályozza a kezelést. Ezenkívül számos tényező befolyásolja a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát mindkét nemben.
Ez a daganatos betegség a vastag- és/vagy végbélt érinti. Kialakulásának oka a mirigyhámsejtek megváltozott proliferációja kettőspont. A vastagbélrák három típusát osztályozzák – szórványos, örökletes és vastagbélgyulladással összefüggő. Mind a környezeti, mind a genetikai tényezők befolyásolják a betegség kialakulásának kockázatát. Azoknál a betegeknél is colitis ulcerosa és Crohn-betegség jelentősen megnövekedett kockázat figyelhető meg. A vastagbélrák hatása alatt alakul ki gyulladásos folyamatok, amelyek ezekben a betegségekben fordulnak elő. Jellemzőek a bélnyálkahártya diszpláziás elváltozásai, amelyek a differenciálatlan dysplasiától az alacsony és magas fokú dysplasián át az invazív adenocarcinomáig terjednek. Kolorektális karcinóma azonban akkor is kialakulhat, ha ezeket a köztes stádiumokat korábban nem észlelték volna.
A gyulladás kialakulásának vezető kockázati tényezője vastagbél rák súlyossága pedig közvetlenül összefügg a bélnyálkahártya hámsejtjeinek rosszindulatú elváltozásainak kockázatával. A gyulladás szintén hozzájárul a neoplázia előrehaladott stádiumba történő előrehaladásához. Úgy gondolják, hogy a gyulladásos folyamatok szerepe a karcinogenezisben a bélnyálkahártya sejtregenerációjának stimulálásán alapul. Ez a sejtek daganatos átalakulásához vezet az új sejtvonalak fokozott képződése miatt, ami növeli annak a kockázatát, hogy a DNS-ben olyan mutációk halmozódjanak fel, amelyek a sejtek rákossá válásához vezetnek.
Megállapították, hogy az érintett betegek nyálkahártyájában és a kiterjedt gyulladás által érintett területeken a sejtosztódás és a sejthalál aktív folyamatait figyelték meg. Ezekben a folyamatokban kulcsszerepet játszik a mutagenezis – a kialakulása és megjelenése mutációk sejtekben és DNS hibákban. A hámsejtekben egymást követő genetikai és epigenetikai változásokra van szükség bélnyálkahártya, hogy hiperproliferatívak legyenek. Ezek a sejtek gyorsan osztódnak, és a változások előrehaladott rák kialakulásához, sőt áttétek kialakulásához vezethetnek. A gyulladás hatására a szövetekben diszpláziás elváltozások alakulnak ki, amelyek az érintett sejtek DNS-ében mutatkozó mutációk megjelenése után neopláziákká alakulhatnak.
A fokozott sejtproliferáció a jóindulatú polipok adenomákká való átalakulásához vezet. Azt találták, hogy az adenomatózus polipok 10%-a rosszindulatúvá válik, ami adenokarcinóma kialakulásához vezet, amely áthatol a bélfalon. A vastagbélrák kialakulása évekbe telik. Általában 10-15 éven belül megfigyelhető a bélpolipok rosszindulatú daganatokká való átalakulása. A vastagbélrák kialakulásának független kockázati tényezője a gyulladás terjedése a bélben. Minél nagyobb a bélnyálkahártya felülete, annál nagyobb a daganatos elváltozások kockázata. Amikor az időtartama gyulladásos bélbetegségek jelentősebb, a bélrendszeri kóros elváltozások kifejezettebb terjedése is megfigyelhető. Pancolitis alakul ki, amelyben a belek teljesen érintettek. Ez az állapot jelentősen növeli a vastagbélrák későbbi kialakulásának kockázatát.
Referenciák:
