A halláskárosodás kockázati tényezői

Halláskárosodás egy olyan állapot, amely többtényezős eredetű, és vezető oka a betegek életminőségének és napi tevékenységeikkel való megbirkózási képességének romlásának. Két típusra osztható – vezetékes és szenzorineurális. A második a halláskárosodás leggyakoribb oka világszerte. Az okok a csiga kóros elváltozásai – a csiga, a hallóideg és a központi idegrendszer. Egyéb okok lehetnek:

• Veleszületett – szindrómás és nem szindrómás süketség;
• Presbyacusis – halláscsökkenés az életkorral összefüggő változások miatt;
• nagyfrekvenciás zajnak való kitettség;
• Fejsérülések;
• Meniere-szindróma;
• Ototoxikus terápiás szerek fogadása – aminoglikozidok, hurok diuretikumok, egyes kemoterápiás szerek;
• Szisztémás betegségek – meningitis, cukorbetegség;
• Vestibularis schwannoma.

A szenzorineurális hallásvesztés a belső fülben lévő szőrsejtek, a nyolcadik agyideg – a vestibulocochlearis ideg – vagy a hallási információkat feldolgozó és fogadó agyi központok károsodása miatt következik be. Ily módon az ilyen típusú halláskárosodás különbözik a vezetőképes halláskárosodástól, amely abból adódik, hogy a hanghullámok nem képesek elérni a belső fület. A fül a következőkből áll:

• Külső fül – fülkagyló, külső hallónyílás és átjáró;
• Belső fül – dobhártya, hallócsontok, ovális és kerek ablak, valamint az Eustachianus cső nyílásától;
• Belső fül – cochlea – cochlea és a hallóideg egy része.

Ezen komponensek mindegyike kulcsfontosságú a hanghullámok vezetésében, de a szenzorineurális hallásvesztés károsodást okoz a belső fül, ami a jellegzetes tünetek megjelenéséhez vezet. A hallócsont, stapes, érintkezik az ovális ablakkal, amely biztosítja a hanghullámok továbbítását a fülkagyló felé. Miután a hangjelzések elérik, idegimpulzus keletkezik. Számos mechanizmus vezet a belső fül károsodásához, ami szenzorineurális halláskárosodást okoz. Közülük a következők kiemelkedően fontosak:

• A cochlea szerkezeti rendellenességei – sérülés vagy veleszületett állapotok;
  
• Az anyagcsere folyamatok zavara – a cochlea működését az ionok szállítása határozza meg. Ezeket a folyamatokat megzavaró genetikai és szerzett feltételek ahhoz vezethetnek A halláskárosodás az endolimfa változásai miatt;
  
• Érrendszeri változások – az elégtelen vérellátás a fülkagyló károsodása hangos hangoknak való kitettség eredménye lehet, ototoxicitásszisztémás érrendszeri érintettség;
  
• Kitettség nagyfrekvenciás zaj – a zajtrauma a hangjelek vezetésében részt vevő sejtek károsodásához vezet.
  
• Egyéb tényezők, amelyek befolyásolják ezeket a folyamatokat, a mérgező anyagoknak való kitettség – például a cigarettafüst, kontrollálatlan cukorbetegség, központi elhízás.

Mindezek érrendszeri károsodáshoz vezetnek, ami az életkorral összefüggő halláskárosodással jár. Az időskori halláskárosodásra jellemző, hogy kétoldalúan jelentkezik, és befolyásolja a nagyfrekvenciás hanghullámok érzékelését. Ennek következménye a hatékony kommunikáció és a napi tevékenységekkel való megbirkózás képtelensége. Fokozott a depresszió és a demencia kockázata is.

Referenciák: