Úgy tűnik, hogy az öntözés a kertészkedés legegyszerűbb művelete, de a talaj helytelen nedvességtartalma okozja a növények halálát és a növény elvesztését. Számos kezdő nyári lakos nem gyanítja, hogy az öntözéshez való megközelítésük helyrehozhatatlan károkat okozhat a leszállásoknak a korai napokban. A hőmérsékleti sokk, a felületes nedvesség és a rossz öntözési idő a fő tényezők, amelyek aláássák a növények egészségét.
A helyes öntözési technika megköveteli a kultúrák fiziológiai igényeinek megértését és a gyökérrendszer kialakulásának optimális feltételeinek megteremtését. Az öntözés alapelveinek kidolgozása elősegíti a kritikus hibákat és biztosítja a növények egészséges növekedését az egész szezonban.
A növények gyökérrendszere rendkívül érzékeny a hőmérsékleti különbségekre és a hidratáló módra. Néhány nap alatt a nem megfelelő öntözés gyengítheti a növények immunitását, lelassíthatja növekedését és feltételeket teremthet a betegségek kialakulására. Különösen veszélyesek az éles hőmérsékleti kontrasztok és a felületes nedvesség, amelyek megsértik a gyökerek fejlődésének természetes folyamatait, és a növényeket érzékenyvé teszik a külső környezet stressz tényezőire.
A víz hőmérsékleti rendszere: az egészséges öntözés alapja
A hideg víz közvetlenül a vízellátásból vagy a kútból történő felhasználása komoly veszélyt jelent a növényekre. Amikor a meleg talaj gyökerei hirtelen érintkeznek a hideg vízzel, a hőmérsékleti sokk bekövetkezik. Ez a jelenség a következőkhöz vezet:
- Az anyagcsere -folyamatok lassítása a gyökérrendszerben
- A tápanyagok elnyelésének képességének csökkentése
- A természetes növényi immunitás gyengülése
- Fokozott érzékenység a gombás betegségek iránt
Az optimális megoldás az előzetes védekezés a speciális tartályokban. A víznek fel kell melegednie a környező levegő hőmérsékletére, ami kényelmes feltételeket biztosít a gyökérrendszer számára.
Idézési idő: Ha a nap nem ellenség
Az öntözés helyes időválasztása kritikus a növényi egészség szempontjából. A nap közepén az aktív napsütésben a hidratálás számos problémát okoz:
- A víz gyors elpárologtatása a talaj felületéről
- A vízcseppekből származó levelek égési sérüléseinek kockázata, mint a lencsék
- Stressz a növények számára az éles hűtésből forró időben
Az öntözés ideális ideje egy kora reggeli vagy esti óra, amikor a napenergia -tevékenység minimális. Ez lehetővé teszi a víz számára, hogy egyenletesen behatoljon a talajba, és hosszú ideig nedvességet biztosítson a növények számára.
Hidratálási mélység: erős gyökérrendszer kialakulása
A felületes öntözés az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb hiba. Gyakori sekély nedvesség esetén:
- A felszíni gyökérrendszer kialakulása
- Fokozott függőség a rendszeres öntözéstől
- A száraz időszakokkal szembeni sebezhetőség
A mély talajrétegekből származó tápanyagok hatástalan felhasználása
A helyes megközelítés egy ritka, de bőséges öntözést foglal magában. A négyzetméterenkénti 20-30 liter víz 5-7 naponkénti normája serkenti a gyökereket a növekedés mélyre, ahol stabil nedvesség- és tápanyag-forrást találnak.
Modern öntözési módszerek
Csepegő öntözés
Ez a technológia forradalmasította a növények hidratáló megközelítését:
- A víz megtakarítása akár 50% -ot is megtakaríthat a hagyományos módszerekhez képest
- A nedvesség közvetlenül a gyökérzónára mutatva
- A levelekbe belépő víz megelőzése, ami csökkenti a gombás betegségek kockázatát
- A nedvesség egyenletes eloszlása hosszú ideig
Permetezés: Egyéni megközelítés a kultúrákhoz
A különböző növényeknek eltérő preferenciái vannak az öntözési módszerekben:
Olyan kultúrák, amelyek inkább a gyökér öntözését részesítik előnyben:
- Sárgarépa
- Hagyma
- Fokhagyma
- Gyökerek
A növények pozitívan reagálnak a sprinkingre:
- Uborka
- Káposzta
- Salátakultúrák
A sprinkling használatakor fontos megfigyelni a hőmérsékleti rendszert, és kerülni a forró időjárásban történő öntözést, hogy megakadályozzuk a levelek leveleit.
A tanulmányok azt mutatják, hogy a növények képesek „emlékezni” az öntözési módra, és ennek megfelelően adaptálják a gyökérrendszerüket. Rendszeres mély öntözéssel a paradicsom gyökerei 1,5 méter mélységbe léphetnek, míg felületes nedvességtartalmúak a felső 15 centiméterrétegben maradnak. Érdekes, hogy egyes kultúrák, például a pozsgás növények, az öntözési rendszertől függően megváltoztathatják a levelek szerkezetét, ritkán, de bőséges nedvességgel. Az „intelligens” öntözés modern rendszerei használják a talaj nedvességérzékelőit, és az időjárási viszonyoktól függően automatikusan beállíthatják a vízellátást, ami lehetővé teszi a víz akár 70% -át a hagyományos öntözési módszerekhez képest.
