Egy nemrég megnyílt indiai múzeumban a Himalájában lezuhant amerikai repülőgépek maradványai láthatók egy olyan nagy kockázatú második világháborús hadművelet során, amelyről kevesen tudnak.
1500 ember halt meg a kockázatos Hmalaya hadműveletben
2009 óta indiai és amerikai csapatok kutatják az északkelet-indiai Arunachal Pradesh állam hegyeit, hogy a 80 éve itt lezuhant repülőgépek százainak maradványait kutatják – idézi a Historia.
Körülbelül 600 amerikai szállító repülőgép zuhant le ebben az elszigetelt régióban egy figyelemre méltó, de gyakran elfelejtett katonai művelet során, amely 42 hónapig tartott, és legalább 1500 emberéletet követelt.
Az áldozatok között amerikai és kínai pilóták, rádiósok és katonák is voltak. A hadművelet egy létfontosságú légi szállítási útvonalat támogatott, amely az indiai Assam és Bengáli államból indult, és támogatta a kínai csapatokat Kuningban és Chunkingban (Chongqing).
Lezuhant repülőgépek maradványai között találtak koponyákat, csizmákat és órákat
A tengelyhatalmak (Németország, Olaszország, Japán) és a szövetségesek (Franciaország, Nagy-Britannia, USA, Szovjetunió, Kína) háborúja elérte India britek által uralt északkeleti részét. Miután a japán csapatok előrenyomultak India határaihoz, Kína észak-Mianmaron (akkor Burmán) keresztül vezető szárazföldi ellátási útvonala elzáródott, és a légi folyosó létfontosságú közlekedési útvonal lett.
Az 1942 áprilisában kezdődött amerikai hadművelet 650 000 tonna hadianyagot szállított sikeresen ezen az útvonalon – ez a teljesítmény nagy szerepet játszott a szövetségesek győzelmében. A pilóták a veszélyes repülési útvonalat „The Cocoa”-nak nevezték el, utalva a keleti Himalája hegység, a ma Arunchal Pradesh tartomány nehezen navigálható magasságaira.
A kínai csapatok Burmán át vezető szárazföldi utánpótlási útvonalát a japánok elzárták, így az amerikaiak a hegyek feletti veszélyes légi útvonalra fordultak.
A hegymászókból, diákokból, orvosokból, régészekből és mentőkből álló indo-amerikai csapatoknak a helyiek segítségével sikerült megtalálniuk legalább 20 lezuhant repülőgépet és több, akció közben eltűnt repülős maradványait. Nehéz munka: egy nyolcnapos utazás eredményeképpen csak egy lezuhant gépet fedeztek fel.
Túlélők beszámolói
Az egyik küldetés három hétig a hegyekben ragadt, miután szokatlanul heves hóvihar sújtotta. A felfedezések között vannak oxigéntartályok, géppuskák, törzsrészek. A repülőgép roncsai között koponyákat, csontokat, csizmákat és órákat is találtak, az áldozatok azonosítására több DNS-mintát is vettek.
Az összes előkerült műtárgy és az azokat használók történetei megtekinthetők a pasighati Púp Múzeumban. A múzeum „nem csak Arunachal Pradeshnek vagy az érintett családoknak ajándék, hanem Indiának és a világnak” – mondta Eric Garcetti, az Egyesült Államok indiai nagykövete.
William H Tunner tábornok, az amerikai légierő pilótája visszaemlékezett arra, hogy C-46-os szállítógépével falvak és vadon területek felett repült, ahol meredek lejtők, széles völgyek, mély szurdokok, keskeny patakok és zavaros barna folyók találhatók.
A veszedelmes repüléseket gyakran fiatal pilóták hajtották végre, akik frissen a kiképzésen voltak. A Hump időjárása „percenként változott, mérföldről mérföldre” – emlékszik vissza Tunner.
Az utazás kiindulópontja India nedves és alacsony dzsungelében volt, míg a másik végén Nyugat-Kína magas fennsíkjai vártak rá.
Tunner egy olyan esetre emlékszik vissza, amikor egy repülőgépet teljesen hátrafelé fordítottak a több mint 7500 méteres tengerszint feletti magasságban lefelé tartó áramlás miatt. A kezdetleges navigációs műszerekkel rendelkező gépek pilótái számára az erős széllel, havas esővel és jégesővel járó tavaszi viharok jelentettek a legnagyobb kihívást.
Egyetlen vihar kilenc gépet zuhant le Theodore White, egy újságíró, aki ötször repült ezen az útvonalon egy sztori miatt, és azt írta, hogy egy kínai katonákat szállító repülőgép pilótája ejtőernyő nélkül döntött a kényszerleszállás mellett, miután a gép lefagyott.
A másodpilótának és rádiósnak sikerült kiugrania a gépből, és egy „nagy trópusi fára” szállt le, 15 napot kellett a vadonban töltenie, míg néhány barátságos bennszülött rájuk nem talált.
A himalájai hadműveletben részt vevő repülők legendás alakokká váltak.
