Az ősz és a hidegebb éghajlat beköszöntével a mosás egyre bonyolultabb feladattá válhat, különösen akkor, ha nincs szárítógépünk, hogy a mosás után megszárítsuk a ruhákat. Fontos, hogy jól megszervezze a mosási ciklusokat, hogy a mosógépből való kivételt követően ne halmozódjanak fel a nedves ruhák, és ne legyen hová felakasztani őket.
Távolságtartó technika és az egyes ruhadarabok stratégiai elhelyezése
A japán szárítási módszer egyik fő kulcsa a ruhák felakasztásának módján alapul. A feladat elvégzéséhez tehát fontos, hogy a ruhákat egymástól távol, egymástól távol akasszuk fel, lehetővé téve a levegő megfelelő keringését az egyes textíliák között.
Ehhez ahelyett, hogy szorosan helyeznénk el a ruhákat, és megpróbálnánk maximalizálni a sorba kerülő ruhák mennyiségét, ez a japán stratégia azt javasolja, hogy hagyjunk elegendő helyet a ruhadarabok között, lehetővé téve a levegő áramlását és felgyorsítva a víz elpárolgását.
A japán módszer megakadályozza, hogy a nedves ruhák felhalmozódjanak, megnehezítve ezzel a szárítást. Getty Images
A szivárványos vagy fordított U-módszer néven ismert technika elsősorban azt jelenti, hogy a ruhákat különböző magasságban akasztják fel, a nagyobb ruhákat a fogas külső területein hagyják, a kisebbeket pedig középen, lépcsőzetesen helyezik el.
Cikcakkos akasztók használata
A japán trükk másik lényeges eleme a cikkcakkos mintázatban elhelyezett fogasok használata. A módszer leghatékonyabb kivitelezéséhez tehát célszerű a ruhadarabokat az egyes akasztók felakasztási irányát váltogatva elhelyezni.
Ily módon az egyes akasztók utolsó sarkának az előtte felakasztott ruhadarabéval ellentétes irányba kell néznie. Ez a tipp különösen hasznos szűk helyiségekben, mivel segít maximalizálni a ruhadarabok közötti szellőzést, és így megakadályozza a nedvesség és a szagok kialakulását.
Ahhoz, hogy a japán szárítási módszer a leghatékonyabb legyen, a ruhákat inkább akasztókra, mint ruhafogasokra akassza.
A szárítást szellőztetéssel vagy fűtéssel egészítse ki
A japán szárítási technika az év hidegebb hónapjaiban – például ősszel vagy télen – hasznos, bár ha az időjárás nagyon párás, a szárítást szellőztetéssel vagy külső fűtéssel is ki lehet egészíteni. A japánok gyakran használnak párátlanítókat, ventilátorokat vagy fűtőtesteket, hogy elősegítsék a víz elpárolgását a ruhákból.
Másrészt célszerű folyamatosan változtatni a levegő áramlását abban a helyiségben, ahol a szárítóállvány található. Ezenkívül a szárítók vagy fűtőtestek hozzájárulnak a meleg környezet fenntartásához, amely megkönnyíti a szárítást, bár ennek a lehető legpárásabbnak kell lennie.
További tippek
Ugyanígy, ha a módszert kis szárítóállványon kell végrehajtani, vagy ha a ruhadarabok túl szorosan illeszkednek, megakadályozva a megfelelő légáramlást, akkor egy további trükköt is el lehet végezni. Így a legnedvesebb ruhák közé száraz törölközőket helyezve segít a víz minél gyorsabb felszívódását, felgyorsítva ezzel a szomszédos ruhák száradási folyamatát.
A japán alternatíva nemcsak egyszerűsége és hatékonysága miatt hasznos trükk, hanem azért is, mert rengeteg energiát takaríthat meg vele. Így ezen eljárás révén elkerülhető, hogy olyan elektromos készülékekhez, mint a szárítógép, folyamodjunk, és egy gazdaságosabb és környezetbarátabb megoldást válasszunk.
