A vulkán pusztító veszélye napjainkban sem elhanyagolható. Robbanása és az azt követő cunami 36-40 ezer áldozatot követelt 1883-ban.
Ma (augusztus 26-án) lesz 140 éve a Krakatau vulkán erőteljes kitörésének. A tragédia akkor a Holland Kelet-Indiában – ma Indonéziában – történt 1883-ban. A szökőár szökőár hulláma elérte a Horn-fokot.
„A Krakatoa a Szunda-szorosban található, Jáva és Szumátra szigetei között, amelyek a Szunda vulkáni ív részei, több száz kialudt és több tucat működő vulkánnal. A Szunda-szigetek ívében a vulkánkitörések és pusztító földrengések oka az indoausztráliai litoszféra lemez aláhúzódása az eurázsiai, ill. a szundanai tányér. Geológiai mércével mérve a mozgás gyors, évi 5-7 centiméter. A levezető lemez kőzetei 65-130 kilométeres mélységben részben megolvadnak és kiszáradnak.” Ján Madarás, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Földtudományi Intézetének főigazgatója magyarázta a TASR-nek.
Mint kifejtette, a kiáramló víz segíti a magma képződését a fedőköpenyben, amely a felszínre emelkedik, és az alsó-felső kéregben tovább fejlődik. Az eredmény vízzel telített andezit, dácit és riolit összetételű magmák, amelyeket robbanásveszélyes vulkáni tevékenység jellemez (a vulkáni robbanásokat a nyomáscsökkentéssel felszabaduló gőz tágulása okozza).
A vulkán 1883-as kitörését egy még erősebb robbanásszerű kitörés előzte meg az i.sz. 5-6. században, amikor egy legfeljebb hét kilométer széles víz alatti kalderát hoztak létre. A robbanás elpusztította az eredeti, mintegy 2000 méter magas vulkánt. Az 1200 körüli és az 1680-1681 közötti kitörések már gyengébbek voltak.
„A mintegy 800 méter magas vulkánt kétszáz évig kihaltnak tekintették. Jó navigációs pont volt a forgalmas Szunda-szorosban. Krakatau (indonéz nyelven) tevékenységét már több évvel a robbanás előtt jelezte számos földrengés, amely a magma felemelkedését kísérte a föld alatti tározóba – a magmás tűzhelybe. A vulkán 1883 májusától augusztus első feléig fokozatosan életre kelt.” Jaroslav Lexa, a SAV vulkanológusa nagyított.
Az igazi katasztrófa 1883. augusztus 26-án 13 órakor következett be, a vulkántól 50 km-re hallható hatalmas kitöréssel, amely egy habkő- és hamuoszlopot lövellt ki 27 km magasságig. „A kitörés augusztus 27-én reggel 6:30 és 10:50 között folytatódott. négy robbanás. Közülük a legerősebb 10:02-kor 80 kilométeres magasságba szórta ki a habkövet és a hamut. 4800 kilométerre az Indiai-óceánban fekvő Mauritius szigetén és Perthben, Ausztráliában hallatszott.” Lexa mondta.
Az eredeti vulkán után csak egy kis törzs (Rakata-sziget) és egy 250 méter mély víz alatti kaldera maradt meg. A kitörés mintegy 45 km3 anyagot lövellt ki, és az egyik legerősebb történelmi vulkáni robbanásnak minősül. A kitörés rendkívüli erejének oka a tengervíz volt, amely miután az első robbanással áttörte a magmás tűzhely mennyezetét, érintkezésbe került a tározóban lévő vörösen izzó magmával, és azonnal a freatomagmatikus kitörés táguló gőzévé változott. .
„A habkő-hamu kitörési oszlop gravitációs összeomlása ezt követően piroklasztikus áramlások kialakulását idézte elő (habkő, hamu és gázok turbulens keveréke), amelyek 40 kilométeres távolságot értek el 100 km/órás sebességgel. A kitörés közvetlen hatása nem okozott sok áldozatot. A cunami, amely a kaldera összeomlása és a piroklasztikus áramlások együttes hatására jött létre, pusztító hatású volt. Szumátra és Jáva szomszédos részein egy 40 méter magas hullám 165 falut pusztított el, és ez okozta a legtöbb áldozatot. A légkörben szétszóródott SO2 és finom por ezt követően öt év alatt 1,2 Celsius-fokkal csökkentette a globális hőmérsékletet.” – tette hozzá a vulkanológus.
A Krakatoa tevékenysége még most sem fejeződött be. 1927-ben egy új vulkáni sziget jelent meg a tengerszint felett a Krakatoy-kalderában – Anak Krakatoa (Krakatoy gyermeke). 2018-ra a vulkán körülbelül 338 méter magasra nőtt. A 2018. december 22-i kitörés után az instabil vulkánkúp a tengerbe csúszott, és öt méter magas szökőárhullámot okozott, és 437 ember halálát okozta.
„Ma az Anak Krakatau vulkán több mint 150 méter magas. Gyakran vulkanikusan aktív, legutóbb 2023 júniusában. Ezért a vulkán pusztító veszélye 140 év után sem elhanyagolható.” – mondta a TASR-nek Madarás igazgató.
Mint kifejtette, Szlovákiát is több millió évvel ezelőtt vulkánok alkották. „Több tucatnyi volt belőlük, ma a vulkáni hegyek Közép-, Dél- és Kelet-Szlovákiában maradtak utánuk. 15-8 millió évvel ezelőtt a Nyugati-Kárpátokban a vulkanizmus az egyik legaktívabb volt Európában. A Szunda vulkáni ívének jelenlegi tevékenységéhez hasonlítható volt, de az 1883-as, nagy kiterjedésű habkő-hamu tufákat hátrahagyó, Krakatoy típusú hatalmas robbanásszerű kitörések ritkaságnak számítottak. – tette hozzá zárásként Madarás.
