A Duna-delta egyedülálló hely Európában, amely az ott élő fajok óriási sokféleségéről híres. Vannak furcsa növények is, amelyekhez nem szabad hozzányúlni. Például a Noctiluca Miliaris ezek közé tartozik.
Veszélyes növények a Duna-deltából Fotó: Shutterstock
A Noctiluca Miliaris növényről
Különös a Noctiluca Miliaris. A Razim-Sinoe-i és a sepsiszentgyörgyi halászok azt mondják, hogy az év bizonyos szakaszaiban, ha éjszaka fürödik a Fekete-tenger vagy Razelm egyes területein, a vízből kilépve foszforeszkál. Ezenkívül a hullámok és a víz felszíne foszforeszkálóvá válik. A jelenséget „tengeri gyertya” néven ismerik.
Hogy néz ki a Noctiluca miliaris?
A Noctiluca miliaris mérete 0,2-2 mm, szabad szemmel jól látható. Buborékfólia alakú, és kemény film borítja. A hasi oldalon van egy hosszúkás dugó, az úgynevezett perisztóm: a perisztóma alján található a száj, mellette pedig egy kis flagellum és egy csápnak nevezett nyúlvány.
Noctiluca Miliaris Fotó: Wikipédia
Egyéb, delta által veszélyeztetett fajok
A Deltában is találunk emberre veszélyeseket, mint például a híres Fekete Özvegy pók, amely eléri a hat centimétert is. A csípés halálos lehet, ha nem kezelik gyorsan.
A gonosz kígyó a Delta egyik legagresszívabb faja: Európa leghosszabb kígyója, elérheti a 2 métert is, és kontinensünk egész területén védett faj. Általában harkályokkal és más rágcsálókkal, valamint gyíkokkal táplálkozik.
A Deltában a kihalás szélén álló, vagy már eltűnt kígyó a Doborgi sárkány (Elaphe sauromates). Hazánk legnagyobb kígyója, 2010-ben még csak mintegy 10 példánya volt.
A Deltában aranyos állatok is vannak
A Duna-deltában azonban nemcsak mérgező vagy agresszív állatok élnek, hanem rendkívül aranyosak is, mint például az enot kutya (mosómedve vagy szakállas borz). Habár mosómedvére hasonlít, a kutyafélék családjába tartozik, a kutyákkal, rókákkal, sakálokkal és sok más fajjal együtt. Hazánkban új állat, első bejelentése 1951-ből származik.
Az aranysakál is meglehetősen új állat Romániában, 1929 körül melegebb területekről, például a Balkánról vagy Kis-Ázsiáról érkezett. A hazánkban előforduló példányok száma nem ismert, így azt sem tudni, hogy védeni kell vagy sem.
