Már több hónapja, hogy a lengyel határ menti csehek előszeretettel vásárolnak a szomszédos országba. A kedvező élelmiszerárak több tucat családot vonzanak oda, de a helyi lakosok egy része egyáltalán nem szereti ezt a tendenciát.
A karácsonyi ünnepek előtt azonban ez a roham megszaporodott, és több üzlet úgy néz ki, mintha kifosztották volna őket. „Itt jobb a minőség, mint Csehországban. Sajnos az árak is.” – árulta el Cech, akit a parkolóban megkeresett a televízió. A legtöbb étel mellett a karácsonyi ajándékokat vagy fadíszeket is érdemes Lengyelországban keresni.
„A külföldi vásárlás iránti érdeklődés nem meglepő. A hagyományos burgonyasaláta egyes összetevői (például a borsó) több mint 60%-kal olcsóbbak a lengyel árak mellett. Ez azonban nem minden hozzávalóra vonatkozik, Csehországban olcsóbb a majonéz” – állapították meg a cseh szerkesztők.
A járvány előtti időszakhoz képest Szlovákiában emelkedtek a leglassabban az árak a V4-ben
A harmonizált indexszel (HICP) mért árak kevesebb mint harmadával (31%-kal) emelkedtek Szlovákiában 2019 decemberétől 2023 októberéig. Ausztria (22%) kivételével, ahol az infláció az uniós átlaggal (21%) közel azonos mértékben alakult, a környező országokban még gyorsabban nőttek az árak ebben az időszakban. Lengyelországban és Csehországban 36%-kal, Magyarországon akár 46%-kal. A mostani gazdasági áttekintésben erre hívta fel a figyelmet a Stratégiák és Elemzések Intézete (ISA).
„Európai összehasonlításban a kumulált infláció 2019-2023 között egyértelműen Magyarországon volt a legmagasabb. A balti államok, Románia és a V4 többi tagja követi. Szlovákia az EU és az eurózóna átlaga felett végzett. „Finnországban regisztrálták a legkisebb áremelkedést” – magyarázta az intézet.
Szlovákiában az inflációt elsősorban a drágább élelmiszerárak befolyásolták, amelyek már 2021 folyamán, de legjelentősebben 2022-től emelkedtek. a teljes áremelkedés 58%-a. „A második döntő tényező az energia volt, de az állami támogatások hatására is csak 12%-kal járultak hozzá az áremelkedéshez. Más szegmensek kevésbé voltak jelentősek” – számolta ki az ISA.
elemzéséről kifejtette, hogy a magyarországi inflációt kezdetben elsősorban az élelmiszerárak, majd később, különösen 2023 januárjától az üzemanyagárak húzták. Az áremelkedés másik jelentős tétele az éttermi szolgáltatások.
Lengyelországban kezdetben az energia- és üzemanyagköltségekről volt szó, amelyek 2021 és 2022 fordulóján fokozatosan átterjedtek az élelmiszerárakba. Csehországban elsősorban a lakossági energiapiac deregulációja miatt emelkedtek az árak, Ausztriában pedig a fogyasztási szegmensek, elsősorban a lakhatás, az élelmiszeripar, a vendéglátás és a közlekedés szélesebb kombinációja volt.
A jelenlegi fejleményeket tekintve az ISA szerint Szlovákia a középmezőnyben van az összehasonlított országok között. Október végén 7,8%-kal nőttek az árak Szlovákiában éves összevetésben. „Csehországban viszont 9,5%-kal, Magyarországon 9,6%-kal nőttek. Ezzel szemben Ausztriában (4,9%) és Lengyelországban (6,3%) lassabb növekedést regisztráltak. A legfrissebb adatok 2023 novemberéből származnak, amikor az éves infláció az eurózónában 2,9-ről 2,4 százalékra, Szlovákiában pedig 7,8 százalékról 6,9 százalékra lassult” – tette hozzá az intézet. Az eurózónán kívüli országokról még nem állnak rendelkezésre novemberi adatok.
