A mikroműanyagok, a műanyagok lebomlásából származó apró részecskék elzárhatják a véráramlást az agyban, és viselkedésbeli változásokhoz vezethetnek – állapította meg egy új tanulmány.
A Newsweek szerint az eredmények fiatal egereken végzett kísérletekből származnak, ahol jelentős változásokat figyeltek meg az állatok agyi vérereiben és kognitív képességeiben.
A kutatás szerint a mikroműanyagoknak nem kell átjutniuk a vér-agy gáton ahhoz, hogy befolyásolják az agy egészségét. Ehelyett ezek a részecskék közvetlenül kölcsönhatásba léphetnek a véráramban lévő immunsejtekkel, és elzáródást okozhatnak az agy legkisebb ereiben, az úgynevezett kapillárisokban.
Ez a jelenség aggasztó hatással lehet az emberi egészségre, bár a tudósok figyelmeztetnek, hogy további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ezeket a hatásokat embereken is meg lehessen erősíteni.
A mikroműanyagok hatása a szervezetre
A mikroműanyagok olyan apró műanyagrészecskék, amelyek a műanyagtermékek lebomlásakor keletkeznek. Ezeket a részecskéket széles körben környezetszennyező anyagként ismerik el, és az utóbbi években aggodalomra adtak okot az emberi egészségre gyakorolt lehetséges kockázataikkal kapcsolatban.
A lap szerint a mikroműanyagok különböző utakon, például belégzéssel, táplálékkal történő lenyeléssel vagy közvetlen érintkezéssel kerülhetnek az emberi szervezetbe.
A szervezetbe kerülve ezek a részecskék a véráramba kerülhetnek , és eljuthatnak a különböző szervekbe.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a nanoplasztikák, e részecskék még kisebb változata kölcsönhatásba léphet a hormonokkal, megváltoztathatja a DNS-t és növelheti a rák bizonyos típusainak kockázatát. A valamivel nagyobb méretű mikroműanyagok konkrét hatásai azonban még nem teljesen ismertek.
Az egérkísérlet és annak eredményei
A vizsgálat során a kutatók három különböző méretű (mikro, kisebb mikro és nano) műanyagrészecskét injektáltak nyolchetes hím egerekbe.
A felhasznált mennyiségeket úgy alakították ki, hogy utánozzák az emberek által a mindennapi életben tapasztalható expozíció mértékét. Ahhoz, hogy nyomon követhessék e részecskék útját az egerek testében, a tudósok fluoreszkáló műanyagokat használtak, amelyek vizuális jelzőként működtek.
A kutatók fejlett képalkotó technikák segítségével elemezték az egerek agyában lévő ereket, és vérmintákat vettek, hogy felmérjék, hogyan lépnek kölcsönhatásba a mikroműanyagok a véráramban lévő sejtekkel.
Emellett viselkedési teszteket is végeztek, hogy mérjék az állatok memóriájában, mozgásában, motoros képességeiben és állóképességében bekövetkező esetleges változásokat.
Az eredmények azt mutatták, hogy az immunsejtek, amelyek a fertőzések elleni küzdelemért és a szervezet védelméért felelősek, lenyelték a mikroműanyagokat. Ez a folyamat megváltoztatta az immunsejtek méretét és alakját, ami az agyi hajszálerek elzáródásához vezetett.
A viselkedésre és az agy egészségére gyakorolt hatások
A kutatók mindössze 30 perccel a mikroműanyagok beadása után elzáródásokat figyeltek meg az egerek agyi véráramlásában. Ezek a véráramlási zavarok egybeestek az állatok viselkedésében bekövetkezett változásokkal.
A tanulmány szerint az egerek memóriazavarokat, lelassult mozgássebességet, megváltozott motoros készségeket és csökkent fizikai állóképességet mutattak.
Bár e problémák többsége négy héttel a kísérlet után javult, néhány érelzáródás továbbra is fennállt. Ez a megállapítás arra utal, hogy a mikroműanyagok agyra gyakorolt hatása hosszú távú és potenciálisan veszélyes lehet.
A tudósok megjegyezték, hogy ezek az elzáródások növelhetik a stroke kockázatát vagy hozzájárulhatnak az emberek kognitív károsodásához, bár hangsúlyozták, hogy további kutatásokra van szükség e hipotézisek megerősítéséhez.
Korlátozások és további vizsgálatok szükségessége
A riasztó eredmények ellenére a kutatók figyelmeztettek, hogy az egér- és az emberi agy közötti különbségek megnehezítik az eredmények közvetlen extrapolálását. A Newsweek szerint az emberi agyban az erek szerkezete és mérete eltérő, ami befolyásolhatja, hogy a mikroműanyagok hogyan hatnak az egészségünkre.
A szakértők további vizsgálatokat javasoltak a mikroműanyag-expozíció hosszú távú kockázatainak felmérésére, különösen a szív- és érrendszeri betegségben vagy a keringési rendszert érintő betegségekben szenvedők esetében.
Ez a kutatás kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy jobban megértsük a mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásait, és stratégiákat dolgozzunk ki hatásuk minimalizálására.
A tanulmány rávilágít a mikroműanyagok környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos növekvő aggodalomra.
Ezek a levegőben, vízben és élelmiszerekben található részecskék olyan globális kihívást jelentenek, amely sürgős figyelmet igényel. A kutatók szerint annak megértése, hogy a mikroműanyagok hogyan lépnek kölcsönhatásba az emberi testtel, kritikus fontosságú a kockázatok mérsékléséhez és a közegészség védelméhez.
