Mielőtt egy olyan veszélyes jelenségről beszélnénk, mint a stroke, érdemes statisztikákat adni erről a betegségről.
Hazánkban a stroke a második leggyakoribb halálok a szívkoszorúér-betegség után.
Évente körülbelül félmillió ember szenved szélütésben Oroszországban.
A szakértő többet mond Beno Cheishvilia Szociális és Egészségügyi Segítő Központ „Rekonstrukciós” orvos-rehabilitológusa.
2020-ban 135 ezer orosz halt meg agyvérzésben. A koronavírus-járvány tovább súlyosbította ezt a számot. Hadd emlékeztesselek arra, hogy a stroke egy kulcsfontosságú emberi szervet – az agyat – érinti. Sztrók esetén az agy egy részének vérellátása és működése megszakad az ér károsodása következtében.
Természetesen a szélütés valószínűsége nem csupán az óvintézkedésektől függ. Emellett az öröklődés és a krónikus betegségek is befolyásolják a támadás előfordulását. A hatalmunkban áll azonban a kockázatokat a lehető legkisebbre csökkenteni.
Úgy tűnik, hogy ezeket az intézkedéseket nagyon egyszerű végrehajtani, de napi szokássá kell őket alakítani. Fontos dolgok, mint például napi legalább 30 perces fizikai aktivitás a hipodinamia elkerülése érdekében; a megfelelő táplálkozás zöldségek és gyümölcsök formájában, valamint a zsíros, sós és cukortartalmú étrend csökkentése; a rossz szokások elutasítása; az optimális vérnyomás fenntartása – legfeljebb 140/90 mm. rt. Művészet.; a cukorszint 7 mmol / l-nél nem magasabb értéke; a koleszterinszint időszakos ellenőrzése.
Aki veszélyben van. Először nézzük meg azokat a tényezőket, amelyeket egy személy nem tud befolyásolni a stroke kockázatának csökkentése érdekében. Öröklődés: ha a közeli hozzátartozók körében már előfordult agyvérzés, akkor a stroke kockázata megduplázódik.
A második a magas vérnyomás. Tehát az artériás magas vérnyomásban szenvedőknél a stroke gyakorisága 3-szor magasabb, mint a normál nyomású betegeknél. 50 éves kor után a stroke kialakulásának valószínűsége is jelentősen megnő. Ezen tényezők mellett szívritmuszavar, a nyaki artériák szűkülete vagy elzáródása, valamint a fokozott vérrögképződési hajlam is szélütéshez vezethet.
Ha olyan tényezőkről beszélünk, amelyeket az ember befolyásolhat, érdemes felhívni a figyelmet a kezelhető érelmeszesedés, a rossz szokások, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy alulsúly, valamint a depresszió és egyéb neurológiai rendellenességek jelenlétére.
A stroke jelei. Az ember még orvosi végzettség nélkül is meghatározhatja a stroke-ot a következő kritériumok szerint: test- vagy arc zsibbadás, beszédkárosodás, súlyos látás- és halláskárosodás, hányinger, hányás, hallucinációk, kognitív képességek elvesztése.
„Beat” algoritmus
Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy három egyszerű lépésben azonosítsuk a stroke-ot egy személyben: S – mosoly (a stroke-ot szenvedő személy mosolya aszimmetrikus lesz); D – mozgás (egy agyvérzésben szenvedő személy nem tudja egyszerre két kezét felemelni, vagy nem szinkronban fogja megtenni); A – artikuláció (egy személy nem lesz képes hosszú és összetett szavakat kiejteni); R – megoldás: ha ezen jelek közül legalább egyet talál, azonnal mentőt kell hívnia.
