A padlizsán különleges helyet foglal el a növényi növények között, egyedi ízük és a főzés sokoldalúságának köszönhetően. Az éjszakai család családjának ezek a hőre szerelő képviselői képesek bármilyen táblázatot díszíteni, és sok finom étel alapjává válnak.
Sok kertésznek azonban nehézségei vannak a termesztésükben, és szerény növényeket kapnak a várt bőség helyett. Ezen szeszélyes növények termesztésének sikere megköveteli a speciális igényeik megértését és bizonyos mezőgazdasági technikák betartását. A padlizsán termesztésének kompetens megközelítése lehetővé teszi, hogy nemcsak bőséges növényt, hanem kiváló minőségű gyümölcsöket is kapjon. Miután elsajátították számos kulcsfontosságú alapelvet, még egy kezdő kertész is képes lesz lenyűgöző eredményeket elérni ennek az értékes kultúrának a növelésében.
A padlizsán az egyik leginkább hőtöltő zöldségnövény, amely különös figyelmet igényel a növekvő körülményekre. Ezek a növények rendkívül érzékenyek a hőmérsékleti ingadozásokra, és stabil meleget igényelnek a növekedési időszak alatt. A padlizsán sikeres termesztése a tápanyagok helyes egyensúlyától függ, fenntartva az optimális talajnedvességet és az illetékes növényképződést. Ennek a kultúrának a jellemzője egy hosszú időszak a vetésig, a gyümölcsök éréséig, amely türelmet és következetes kilépést igényel a kertészből.
Speciális energiarendszer
A padlizsán különbözik a többi zöldségnövénytől, egyedi tápanyagok igényeivel. A fejlődés kezdeti szakaszában, a virágzás előtt, a növényeknek magas tartalomra van szükségük a kálium- és foszfor. Ezek az elemek hozzájárulnak egy erőteljes gyökérrendszer fejlesztéséhez és a virágrügyek fektetéséhez.
A virágzás megkezdése után az áramkör radikálisan változik. Ebben az időszakban a padlizsán további nitrogént igényel a zöld tömeg és a gyümölcsképződés aktív növekedéséhez. Ugyanakkor folytatni kell a káliummal és foszfortal folytatott felső öltözködést, és magnéziumot ad hozzá, ami fontos szerepet játszik a fotoszintézisben és a növények általános anyagcseréjében.
A tápanyagok helyes aránya a fejlődés különböző szakaszaiban a kulcsa a betegségre rezisztens minőségi növények és egészséges növények előállításához.
A talaj védő talajtakarása
A talajtakarás az egyik leghatékonyabb mezőgazdasági technika a padlizsán termesztésekor. Az optimális anyag e célokra a szalma, amelyet május végétől június elejéig kell elhelyezni, a régió éghajlati viszonyától függően.
A talajtakaró réteg számos fontos funkciót hajt végre:
- A stabil talaj nedvességtartalmának fenntartása
- A gyomnövekedés megelőzése
- A gyökérrendszer védelme a túlmelegedés ellen
- A talaj szerkezetének javítása a szerves anyag fokozatos bomlása miatt
A súlyosabb éghajlattal rendelkező régiókban a talajtakarást egy kicsit később kell elvégezni, összpontosítva a stabilan meleg időjárás kialakulására.
A növényképződés művészete
A padlizsán kialakulásához egyéni megközelítést igényel az éghajlati termesztési körülményektől függően. Rövid nyári és hűvös éghajlattal rendelkező régiókban ajánlott a 2-3 fő szár korlátozása, az összes mostohaanyjainak időben történő eltávolítása a tápanyagok koncentrációja érdekében.
A meleg éghajlati zónákban, különösen, ha védett talajban növekszik, lehetővé teszi a növények számára, hogy akár 5 vagy több szárot is fejlődjenek. Fontos megérteni, hogy a mostohaanyúkon alakulnak ki a jövőbeni termés fő része, tehát szelektív elhagyásuk a sikeres termesztés kulcsfontosságú elemévé válik.
A képződés folyamata rendszeres megfigyelést és időszerű beavatkozást igényel a növény optimális szerkezetének fenntartása érdekében.
Gyümölcsterhelés -szabályozás
Az üzemben lévő gyümölcsök számának szabályozása olyan kreatív folyamat, amely megköveteli az adott fajta lehetőségeinek tapasztalatát és megértését. A padlizsán sokféle fajtája hajlamos a túlzott virágzásra, és több petefészkeket képez, mint amennyit képesek teljes érettségre hozni.
Nyílt talajon az egyes bokorok 6-7 gyümölcsének kilépését optimálisnak tekintik. Üvegházhatású körülmények között, ahol a növények intenzívebben fejlődhetnek, megengedett a terhelés 15-20 gyümölcsre történő növekedése.
Az optimális terhelés meghatározását befolyásoló tényezők:
- A növény fajtájának jellemzői
- A régió éghajlati viszonyai
- A növekedési időszak időtartama
- A mezőgazdasági intézkedések minősége
Az illetékes terhelés -beállítás biztosítja a nagy, nagy minőségű gyümölcsöket sok kicsi és fejletlenség helyett.
A padlizsán csodálatos képességgel rendelkezik a nikotinsav felhalmozására a dohánylevelekhez hasonló mennyiségben, ami hasznossá teszi őket az idegrendszer számára. Érdekes, hogy kezdetben Európában a padlizsán kizárólag dekoratív növényekként termesztették, és mérgezőnek tekintették. A modern tanulmányok azt mutatják, hogy a padlizsán rendszeres használata hozzájárul a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez az étrendi rostok és antioxidánsok magas tartalma miatt. Egyes ázsiai országokban vannak egy borsó méretű padlizsánfajták, amelyeket a hagyományos gyógyászatban használnak természetes eszközként az emésztés javítására.
