Szükségük van-e a növényeknek jódra?
Továbbá, van olyan emléked egy iskolai kirándulásról vagy gyermekkori eseményről, ahol egy felnőtt nem túl kíméletesen jóddal kezelte a sebedet? Akár hiszed, akár nem, ez a különleges krém nemcsak fertőtleníteni képes, hanem műtrágyaként is használható. Minden élőnek szüksége van jódra. Miért jó a növényeknek?
Közvélemény-kutatás a Receptacle-ben!
close
A hagyományos olvasói szavazás idén is megrendezésre került. Önök szavaztak kedvenc cégeikre. Köszönjük!
Jóddal is trágyázhatsz.
A hagyományos műtrágyákon különböző NPK arányok vannak feltüntetve. A nitrogén, a foszfor és a kálium a legfontosabb makrotápanyagok, amelyekre a növényeknek szükségük van, és ezen anyagok meghatározott arányai a gyökérzet növekedésével felkészítik őket a télre, tavasszal biztosítják a lombozat megvastagodását és növekedését, majd nem sokkal később a virágok kikelését vagy a gyümölcsök érését.
Az NKP mellett azonban a növényeknek más, többé-kevésbé fontos tápanyagokra is szükségük van. Ezek közé tartozik a jód, amelyet néha az NKP alapkeverékéhez is hozzáadnak, így találkozhatunk jóddal is dúsított műtrágyákkal az eperpalánták, de más zöldfajták termesztéséhez is.
A jód kis mennyiségben van jelen a talajban, és a műtrágyázással nemcsak több jut belőle a talajba, és tudja felvenni a növény, hanem megszabadítja a talajt bizonyos kártevőktől és betegségektől is. Természetesen nemcsak az emberi testen lévő sebeket fertőtleníti, hanem a talajt is. De mit várhatunk a jódtrágyázástól? A jód segíti a palántanövények növekedését, a fotoszintézist és más anyagcsere-folyamatokat, valamint részt vesz a virágzás és a gyümölcsérés keltetésében.
A jód felhasználása a növényeken és a növényeken
Hogyan használhatjuk tehát a jódot? A jódot közvetlenül a talajba juttatni kényelmetlen, mert még a túl magas jódkoncentráció sem kívánatos. A jódot tehát elsősorban hígítani kell, és ehhez elegendő a közönséges víz. Öt literhez csak körülbelül 3 cseppet adjunk, és jól keverjük össze.
Ezzel az oldattal minden zöld növényt megöntözhetünk, kivéve a jódra érzékeny árvácskákat és az azáleákat. Hasonlóképpen, a jódot a levelekre kenve a jód fertőtlenítő tulajdonságainak köszönhetően megvédheti növényeit a gombáktól és a baktériumoktól is.
Használjon permetezőt, hogy az oldatot az egész virágra, beleértve a levelek alatti részeket is, felhordja. Mint minden permetezésnél, itt is a szeles, felhős napszak az ideális, hogy a lombozat ne égjen le. Ez fontos a fiatal palánták esetében is, amelyek esetében az ilyen permetezés nem megfelelő.
A csemetéket azonban jóddal is meg lehet etetni, 3 liter vízből és 1 csepp jódból álló oldattal. Minden palántára akár fél liter folyadékot is kijuttathatsz, de természetesen kevesebbet. Az óvatosság mindenképpen jobb.
Egy másik lehetőség, hogy ültetés előtt jódoldatba áztatjuk a magokat. Ez elősegítheti az egészséges csírázást és a növények erős indulását. Az ilyen pácolást különösen a hagymák ültetése előtt végezzük, amelyek nagymértékben szenvednek a különböző betegségektől és kártevőktől. A jódon kívül természetesen más, természetes és iparilag előállított vegyszerek is használhatók.
A jód a hidroponikus termesztésben is használható. Végül, azok számára, akik hidroponikus rendszerben termesztik a virágokat, jódot adhatunk a tápoldathoz. Ez biztosítja, hogy virágai pontosan azt kapják, amire szükségük van a növekedéshez és virágzáshoz. A vízben történő termesztésnél azonban részletesebb információkra van szükség a kálium-jodidtartalomról. Ennek oka, hogy az adagolása milligramm/literben történik. Egy liter folyadékhoz 1 és 5 mg közötti mennyiség adható.
A jód használata esetén is fontos az utasítások és az adagolás betartása. A túl magas koncentráció károsíthatja a növényeket. Ezért ebben az esetben a kevesebb több.
Források: handimania.com, bydlimeutulne.cz
