Terhesség és szülés összetett és kimerítő folyamatok az anya szervezetében. A terhesség alatt egy nő számos hormonális, fizikai, érzelmi és pszichológiai változáson megy keresztül. Családi és társadalmi életében jelentős változások következnek be. A szülés után az anya sokféle érzelmet átélhet, az örömtől az élvezettől egészen a szomorúság és sírógörcs. Ez az érzelmi egyensúlyhiány, az úgynevezett „baby blues”, általában a születést követő első 2 héten belül kezd alábbhagyni.
Kiderült, hogy körülbelül minden hetedik nőnél alakul ki szülés utáni depresszió. Míg a baby bluest átélő nők gyorsan felépülnek, a szülés utáni depresszió elhúzódóbb, és súlyosan befolyásolja a mindennapi életbe való visszatérés képességét. A szülés utáni depresszió negatív hatással van az anya egészségére és a vele való kapcsolatára a baba.
Szülés utáni depresszió leggyakrabban a születést követő 6 héten belül jelentkezik. Ez az állapot a szülés utáni betegek körülbelül 6,5–20%-ánál fordul elő. A szülés utáni depresszió patogenezise még mindig nem teljesen ismert. A genetikai tényezők, a hormonális, pszichológiai és szociális stresszorok kulcsszerepet játszanak. Szülés utáni depresszió esetén az érzelmi egyensúly és az ingerlékenység megzavarása gyakoribb.
A metildopa szedése depressziót okozhat. A terápiában elsőként választandó eszköz preeclampsia és magas vérnyomás terhesség alatt. A preeclampsiát a kialakulása jellemzi magas vérnyomás és proteinuria – magas fehérjeszint a vizeletben, valamint a 20. terhességi hét után a szervkárosodás fokozott kockázata. Ez egy vezető szövődménye a terhességami a vérnyomás emelkedésével jár és azután is megfigyelhető születés.
A preeclampsia jellegzetes tünetei a fejfájás, látászavarok, epigasztrikus fájdalom, thrombocytopenia – a vérlemezkék alacsony szérumkoncentrációja, valamint májműködési zavarok. A gyógyszer az alfa-metil-norepinefrin neurotranszmitterré alakul, ami csökkenti a szív, a vesék és a perifériás erek szimpatikus stimulációját. Másrészt azonban bevitele a szülés utáni depresszió kialakulásának vezető oka lehet a preeclampsiában szenvedő betegeknél, mivel fokozott neurotoxicitással, idegi funkciók károsodásával, agyi vérellátási zavarokkal és magas prolaktinszinttel jár együtt. Ez az oka annak, hogy a metildopát vezető és kiváltó tényezőnek tekintik a szülés utáni depresszió vagy a „baby blues” kialakulásában.
A metildopa szerepe a szülés utáni depresszió kialakulásában
A metildopa, a preszinaptikus alfa-2 adrenerg receptorok agonistája befolyásolja a a neuronok a noradrenalin felszabadítására, és ezért elnyomja a szimpatikus idegrendszer működését. Ezt az anyagot aktívan szállítják az agy aminosavként, ahol az aktív formává – metil-norepinefrinné – metabolizálódik. A bioszintézis útján dopamin, noradrenalin és adrenalin, metildopa helyettesíti a dihidroxifenilalanint DOPAinaktív képző neurotranszmitterek.
Jelentősen növeli a vaszkuláris endothel növekedési faktor szintjét – VEGF, amely egyszerre angiogén faktor és neurotróf ágens. Bár az idegi működés változása valószínűleg összetettebb, VEGF megzavarja az építkezést idegszövet valamint a rezisztens neuronok működését a koncentráció csökkentésével szerotonin és a katekolamin szintjét.
Degradálódik agyi vérellátás a baroreceptor jelátviteli útvonalak megzavarásával és a szimpatikus rendszer stimulációjának csökkentésével. Károsodott idegi működés, kognitív hanyatlás és depresszió jellemző következményei a csökkent keresztellátásnak, különösen az orbitofrontális kéregben.
A metildopa növeli a nitrogén-monoxid szintjét azáltal, hogy csökkenti a nitrogén-monoxid vesén keresztüli kiválasztását, és fokozza az endoteliális nitrogén-monoxid-szintáz expresszióját. Magas koncentrációban a nitrogén-monoxid neurotoxikus és enyhe károsodást okoz gyulladás. A kofaktorok – triptofán, tetrahidrobiopterin, katekolaminok és szerotonin – szintjének csökkenéséhez is vezet. Ezért a megnövekedett nitrogén-monoxid szint okozhat depresszió.
Csökkenti a dopamin – a jutalmazó rendszer számára nélkülözhetetlen neurotranszmitter – koncentrációját azáltal, hogy megzavarja a termelését. A prolaktin kiválasztását szabályozza dopamin. Az alacsony dopaminszint okozza hiperprolaktinémiaami megzavarja a szexuális viselkedést és hozzájárul a depresszió. A jutalmazási rendszer funkcióinak zavarai a depresszió kialakulásának lényeges részét képezik.
Referenciák:
