A szülők magatartása, kommunikációs módja, hibás nevelési nézetei néha oda vezetnek, hogy a gyermek áldozatként nő fel. Ezek alacsony önértékelésű, „koldus” pozíciójú emberek, és legtöbbször csak vesztesek.
- Teljes szülői dominancia
- A gyermeki határok áttörése
- Túlvédelem
- Állandó szemrehányások a szülőktől
Alapvetően apukák és anyukák követik el ezt a négy szülői hibát.
Teljes szülői dominancia
A tekintélyelvű szülők, akik gyermekkoruktól kezdve azt az álláspontot közvetítik a gyermek felé, hogy csak ők tudják, mi a helyes, ezért engedelmeskedni kell, és nem lehet velük vitatkozni, áldozatot nevelnek. A kis ember megszokja, hogy nem lehet önálló életszemlélete és szavazati joga. És felnőttkorában továbbra is ugyanazon forgatókönyv szerint viselkedik.
A gyermeki határok áttörése
Ha egy gyereknek nincs saját sarka a házban, dolga, ami hozzá tartozik, nagyon hátrányosan nő fel. Általában a szülei megengedik maguknak, hogy elolvassák naplóit, levelezését, kopogtatás nélkül betörjenek a szobába, és zavarják a kommunikációt más emberekkel. Ez oda vezet, hogy a jövőben ez a gyermek megengedi másoknak, hogy így viselkedjenek, beavatkozzon az életébe, és még csak nem is szemrehányást tesz nekik ezért.
Túlvédelem
Az áldozatok általában olyan gyerekekből nőnek ki, akiknek a szülei mindent a lábuk elé tesznek, megpróbálva megvédeni őket a zord élettől és minden nehézségtől. Ennek eredményeként az ilyen gyerekekből olyan emberek nőnek ki, akik semmilyen módon nem alkalmazkodtak az élethez. Szülők nélkül nem létezhetnek. Az áldozat pozíciójában apjuknak és anyjuknak pótlást keresnek – olyan személyt, aki mindent átvesz.
Állandó szemrehányások a szülőktől
Ha a szülők „bűnbakot” látnak egy gyermekben, szemrehányást tesznek neki minden nehézségért és rossz hangulatért, akkor valaki más érzelmi állapotának újabb túszát emelik. A jövőben ez egy emberi áldozat, aki mások jóváhagyásától függ. Hiszen hozzá van szokva, hogy minden bűnt lerombolnak és ráakasztanak.
Fotó: Pixabay