Az atrófia és a kisagyi sejtek méretének csökkenése számos betegségben gyakori jelenség lehet, amelyek közül néhány nem elsősorban neurológiai patológiához kapcsolódik.
Agyinál sorvadás nemcsak a neuronok elvesztését írják le, hanem a köztük lévő kapcsolatokat is – az úgynevezett szinapszisokat. Ez viszont jelentősen csökkenti a megszerzett készségeket, mivel a születés után intenzíven alakulnak ki a szinaptikus kapcsolatok.
Az életkor előrehaladtával az emberi agy enyhe vagy közepes fokú sorvadása olyan élettani folyamat, amely a test más szöveteire és szerveire is jellemző. Bár természetes folyamat, mindenkinél másként megy végbe.
A kisagy elengedhetetlen az izommozgások összehangolásához. De együtt más rendszerekkel – mindenekelőtt a vizuális rendszerrel, amelyből az információ akár 85%-át is megkapjuk. Ezenkívül az izmokban és ízületekben lévő proprioceptorokból, valamint a vesztibuláris apparátusból.
Az egyensúly megőrzése a koordinációban való részvételnek köszönhető. A kisagynak vannak „érzékelői”, amelyek észlelik az egyensúly és a mozgás zavarait. Ezután jeleket küld az izmoknak, hogy alkalmazkodjanak és mozogjanak.
A cerebelláris atrófia leggyakoribb tünete a szédülés, a hirtelen fellépő fejfájás. Ezenkívül az émelygés gyakori megnyilvánulása, ami hányáshoz vezet.
Álmosság, enyhe vagy jelentős járási zavarok, csökkent ínreflexek is előfordulhatnak – hyporeflexia.
Az ataxiát az akaratlagos mozgások koordinációjának zavara jellemzi. Átmenetileg és tartósan is jelen lehet.
A hiporeflexia a reflexek teljes hiányává is válhat – areflexia. Egy vagy több reflex patológiája, amely az idegrendszer reflexíve integritásának megsértésével jár.
Egyes betegek arról számolnak be, hogy nem tudják megtartani a medence tartályok – az úgynevezett inkontinencia és ennek megfelelően az akaratlan váladékozás – leggyakrabban a vizelet.
A dysarthria és a beszédzavarok egy másik gyakori probléma, amely beszéd nehézségében vagy szavak helytelen kiejtésében nyilvánul meg.
A remegés vagy remegés egy másik tünet, amely egyes részek vagy az egész test akaratlan ritmikus mozgása. Egy másik, az egyensúlyhoz és a kisagyhoz kapcsolódó szervek tünete a nystagmus – a szem akaratlan ritmikus mozgása.
A kisagy nem csak egyes fertőzések – például bárányhimlő – esetén sebezhető, hanem a szervezetbe kerülő mérgező anyagok, köztük a túlzott alkoholfogyasztás esetén is. Egyes gyógyszereknek is van hatása – például a barbiturátok és a benzodiazepinek. Mérgek tekintetében – nehézfémek, például higany és ólom; festék oldószerek.
A cerebellum kevésbé gyakori helye a stroke-nak, mint a nagyagy. Nem szabad azonban alábecsülni bizonyos tünetek és trombózisos eseményekre való hajlam esetén.
A rákos betegek kevesebb mint 1%-a alakul ki paraneoplasztikus kisagyi degeneráció. De az alkohollal összefüggő cerebelláris degeneráció gyakoribb. Tanulmányok azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztási zavarban szenvedők 12-27%-ának van valamilyen szintű kisagyi degenerációja.
A cerebelláris degenerációban szenvedő egyéneknek lehetnek mentális zavarai, például figyelemhiányos/hiperaktivitási zavarban, beleértve a skizofréniát is.
A nukleáris mágneses rezonancia egy képalkotó vizsgálat, amely pontosan mutatja a mértékét cerebelláris atrófia.
Terápiát tekintve a gyógyszeres kezelés mellett az aktív rehabilitációra is vonatkoznak az ajánlások, amelyek részét képezik a tartós üzemmódban, és nem csak néhány hónapon belüli elvégzésre adott gyakorlatok.
Referenciák:
1. Diffúz cerebelláris atrófia, Radiopaedia;
2. Cerebelláris degeneráció, Cleveland Clinic.
