A só régóta jelen van mindennapi életünkben, mint kulináris adalékanyag. Tisztító és fertőtlenítő tulajdonságai miatt értékes kiegészítője a különféle haj- és arcmaszkoknak (nemrég osztottunk meg egy hatékony és gyors hatású sóval készült ránctalanító maszkot).
Az ókorban nehéz és bonyolult volt a só kitermelése, ami drágábbá tette – ezért volt sok sójuk csak a gazdagoknak. Az ókori Rómában a katonákat sóval fizették, és örültek neki, mert a só segített megőrizni ételeiket a hadjáratok során. A modern angol „fizetés” szó egy latin szóból származik, amely „sót” jelent.
A mágikus erő sóját okkult célokra használták, és úgy vélték, hogy mágikus erővel rendelkezik. És valószínűleg pontosan azért, mert az évek során aranyként kezelték a sót. Az ókori egyiptomiak sót égettek forró szénen, hogy elriassák a gonosz szellemeket és erőket. Csak ezután indultak útnak a forró sivatagban.
Normandiában, Skóciában és néhány helyen Németországban, ahol a lakosság félt a boszorkányoktól, sót használtak védekezésül az olajmalmokban. És ezt évszázadok óta gyakorolják. Azt hitték, hogy a boszorkány nem tudja átlépni a só védővonalát, ezért nem rontja el a vajat és nem károsítja a teheneket.
A só tisztító ereje
Egy megbabonázott ember gyógyítására az írek sót és a „Miatyánk” imát használták.
Amikor a bajorok tudni akarták, hogy kedvesüket megbabonázták-e, sót használtak. A rituálé nagyon ősi volt, és nemzedékről nemzedékre öröklődött, hogy a falu lakossága ne csak az emberi lelkeket, hanem a termést is tisztán tartsa a hatásoktól. A sót a gonosz megtisztítására és a buddhizmusban használják, ahol fontos szerepet játszik az új templom, otthon és születés felszentelésének rituáléjában.
Latin-Amerikában egy csörgőkígyó mását készítenek sóból, amiről azt hiszik, hogy meghosszabbítja életüket és megvédi az otthont.
Egyes kultúrákban az a hagyomány, hogy az otthont sóval veszik körül, hogy elűzzék a gonosz szellemeket és az ellenségeket. Ilyen gyakorlatok hazánkban is ismertek.
A varázsigék ereje és az ősi gyakorlatok
A küszöbön szórjon vékony vonal tengeri sót egyik végétől a másikig. Tedd ne láthatóvá, hanem rejtsd el. A só szórása után mondd el háromszor a varázsigét: „Ezen a küszöbön nem léphet át rossz szó, gondolat vagy átok.” Ezt a varázslatos formulát a régi bolgárok használták, hogy megvédjék otthonukat az irigységtől és a gonosz szemtől.
A rituális tengeri sós fürdő egy másik népszerű hagyomány Afrikában. Furcsának tűnhet számodra, de a könnyedség, a frissesség és a megújulás érzését adják.
Az éltető zuhany az egyik legerősebb gyakorlat, amelyet különféle népek alkalmaznak. Nagyon könnyű és egyben erős. Zuhanyozás után dörzsölje be az egész testét sóval. Körülbelül egy-két percig állni hagyod, majd lemosod a sót. Megvan az a tulajdonsága, hogy eltávolítja a negatív energiát. Egyesek azt mondják, hogy egy ilyen zuhany után újszülöttnek érzik magukat.
Hasznos reggel, hogy jól érezze magát a nap folyamán. Este is gyakorolják a negatív energia lemosására.
Ha napközben szerencsére van szüksége (vizsgára vagy állásinterjúra), tegyen egy csipet sót a zsebébe.
Pénz vonzása – A pénz vonzásához tegyen egy csomag sót és rozmaringot a táskájába.
Akklimatizálódás egy új helyre – például egy szállodai szobában, amely tele lehet negatív energiával. Oldjunk fel sót egy pohár vízben, és tegyük az éjjeliszekrényre az ágy mellett – ez megvédi Önt és normalizálja az alvást.
Nehéz napja volt barátságtalan emberekkel – öntsön sót a szivacsra vagy közvetlenül a szappanra, hogy minden negatívumot a lefolyóba mosson.
Az otthon védelme a nem kívánt vendégektől: ha az otthonába látogatók között vannak rosszindulatúak, szórjon sóval a bejárati ajtón kívülre, hogy védőgátat képezzen. A kellemetlen látogatások megszűnnek.
Negatív energia mosása a tárgyakból – ha úgy gondolja, hogy van ilyen tárgy az otthonában, mossa le sós vízzel – ez a negatív energiát pozitívvá alakítja.
Álljon a szoba közepére, és kezdjen el egy kis sót tenni minden sarkába, az óramutató járásával megegyező irányba haladva. Tedd ezt minden szobában. Így védelmet nyújt a negatív energiákkal szemben.
