2020 novemberében a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (NR) tagjai elfogadtak két törvénymódosítást, amelyek alapján október 28-a nemzeti ünneppé – a Független Csehszlovák Állam megalakulásának napjává – vált. Az ünnep azonban nem pihenőnap.
A prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság 1918. október 28-án elfogadta az önálló Csehszlovákia létrehozásáról szóló törvényt, kinyilvánította létrehozását és átvette az államhatalmat. Ma (október 28-án) lesz 105 éve Csehszlovákia létrejöttének.
A szlovákoknak a 19. század közepe óta van megfogalmazott nemzetpolitikai programjuk. A Ľudovít Štúr által összeállított program a szlovákság független és egyedi nemzetének alapja volt, és megkövetelte a magyarországi szlovák önkormányzatot. Megvalósítására azonban nem volt esélye, különösen a szlovákok 1848-1849-es sikertelen magyarellenes felkelése és az 1867-es osztrák-magyar betelepítés után.
Az első világháború kitörése 1914 nyarán a szlovák kérdés újjáéledését hozta. Amikor a háború lefolyása azt jelezte, hogy Németország és Ausztria-Magyarország elveszíti a háborút, különféle megfontolások kezdtek kialakulni a szlovákok európai helyzetének lehetőségeiről. A csehszlovák állam létrehozásának megoldása bizonyult a legelőnyösebbnek. Az USA szlovák közössége kiállt mellette, és 1915. október 22-én cseh képviselőkkel együtt aláírták a clevelandi egyezményt.
Tomáš Garrigue Masaryk állt a csehszlovák ellenállás élén külföldön. 1916 februárjában Párizsban megalakult a Csehszlovák Nemzeti Tanács (ČSNR), amelynek megalakításában a szlovák Milan Rastislav Štefánik is jelentős szerepet vállalt.
Masaryk, Štefánik és Edvard Beneš diplomáciai erőfeszítéseit jelentősen segítették a csehszlovák légiók sikerei, amelyek a leendő csehszlovák állam fegyveres erői voltak, és a Csehszlovák Köztársaság alá tartoztak. Az első világháború végére mintegy 100 000 légiós tevékenykedett Oroszországban, Olaszországban, Szerbiában és Franciaországban.
1917 májusában cseh politikusok a birodalmi parlament ülésén nyilatkozatot adtak elő, amelyben követelték Csehország Szlovákiával való egyesülését. A nyilatkozatot Vavro Šrobár szlovák politikus is támogatta, aki 1918. május 1-jén Liptószentmiklóson a nemzetek önrendelkezési jogának követelését illesztette be a határozatba.
1918. május 30-án az Amerikai Szlovák Liga, a Cseh Nemzeti Szövetség képviselői és a Csehszlovák Nemzeti Tanács elnöke, Masaryk aláírták a pittsburghi egyezményt, majd 1918. október 14-én Párizsban ideiglenes csehszlovák kormányt hoztak létre. . A csehek és szlovákok közös és demokratikus államának megteremtésére irányuló törekvést az 1918. október 18-án közzétett Washingtoni Nyilatkozat is deklarálta.Hiszünk a demokráciában – hiszünk a szabadságban – és a mindig nagyobb és nagyobb szabadságban.”
Csehszlovákia létrejöttét a külföldi és a hazai ellenállás képviselőinek genfi találkozója előzte meg. Ezen az 1918. október 28-i ülésen megalakult az ideiglenes csehszlovák kormány. Ugyanezen a napon Ausztria-Magyarország elfogadta a végleges kapituláció feltételeit, és a prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság törvényt adott ki Csehszlovákia létrehozásáról. Vavro Šrobár, Anton Švehla, Alojs Rašín, František Soukup és Juraj Stříbrný írta alá. Ezzel az aktussal hivatalosan megalapították a Csehszlovák Köztársaságot.
1918. október 30-án közgyűlést tartottak Turčianske Svät Martinban, ahol elfogadták azt a nyilatkozatot, amelyben a szlovákok egyértelműen aláírták a csehekkel közös államot.
1918. november 14-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés Masarykot választotta köztársasági elnöknek, és ezzel egy időben megalakult a csehszlovák kormány, amelynek elnöke Karel Kramář.
Csehszlovákia és határai létezését a németországgal kötött versailles-i (1919), a Saint-Germain-i békeszerződések Ausztriával (1919) és a trianoni békeszerződések Magyarországgal (1920) igazolták.
