Az első ajánlásom a következő: először mindig próbáljon meg minden vitát békés úton rendezni. Hacsak nem feltétlenül szükséges, ne forduljon a rendőrséghez, a kormányhivatalhoz vagy a bírósághoz. Ez a legtöbb esetben csak a rossz szomszédi viszony elmérgesedéséhez vezet.
Ha azonban a szomszéd cselekedeteinek súlyosságára való tekintettel az ügyet nem lehet állami beavatkozás nélkül megoldani, azt javaslom, hogy először forduljon szakemberhez, lehetőleg ügyvédhez, és konzultáljon vele a további teendőkről.
Természetesen nem ez a helyzet, ha a szomszéd olyan cselekményt követ el, amelyet azonnal vissza kell fordítani; az ilyen viták általában a büntető törvénykönyv hatálya alá tartoznak. A leggyakoribb szomszédviták azonban a polgári jog hatálya alá tartoznak.
A szomszédviták jellege természetesen az ingatlan tárgyától függően változik. A gyakorlatban a szomszédos házak tulajdonosai és a szomszédos telkek tulajdonosai közötti viták a gyakoribbak. Nézzünk tehát néhány konkrét helyzetet jogi szempontból.
Kié az ingatlanok közötti kerítés, és kinek kell azt fenntartania?
A kerítés közös, kivéve, ha például az egyik szomszéd bizonyítani tudja, hogy ő maga építette a kerítést. A törvény azonban általában nem kötelezi a földtulajdonosokat arra, hogy kerítést építsenek a földjükre. Van azonban egy kivétel.
A földterületet akkor kell bekeríteni, ha a bekerítetlen földterület használata zaklatná a szomszédokat, vagy korlátozná a szomszédok földhasználati jogát, például ha az állatállomány az egyik ingatlanról áthaladna a szomszéd ingatlanára.
A Polgári Törvénykönyv szerint a közös kerítést a szomszédos földterület mindkét tulajdonosának fenn kell tartania. Ha azonban a kerítés elromlik, a tulajdonosok nem kötelesek a kerítést újjáépíteni.
A törvény csak akkor írja elő a kerítés helyreállítását, ha a telekhatárokat másképp nem lehetne megkülönböztetni, ebben az esetben minden szomszédnak joga van követelni a kerítés javítását vagy helyreállítását; a költségeket természetesen a szomszédok közösen viselik.
Mi a helyzet a sövényekkel? A szomszédunké közel négy méter magas, és a mi kertünket árnyékolja. Megkérhetem a szomszédomat, hogy alacsonyabbra eressze (vagy távolítsa el)?
A sövénynek legalább 1,5 méterre kell lennie az ingatlan határától. Ha három méternél magasabbnak kell lennie, akkor három méterre az ingatlan határától. A Polgári Törvénykönyv kötelezi a földtulajdonosokat, hogy tartózkodjanak mindentől, ami a helyi viszonyokhoz képest ésszerűtlen mértékben vizet, füstöt, hulladékot, port és például árnyékot okoz, amit egy magas sövény gyakran a szomszédos telekre vet, és korlátozhatja a telek használatát.
Az egész helyzetet mindig az adott helyi körülményeknek megfelelően kell értékelni, például, hogy a szomszédos házaknak van-e sövénye, illetve milyen magas. Ha nincs megállapodás a szomszéddal, és a fa valóban olyan magas, hogy például az egész kertre árnyékot vet, akkor az illetékes bírósághoz kell fordulnia, nevezetesen a birtokháborítás elleni kereset benyújtása érdekében.
A szomszédom almafájának ágai túlnyúlnak az ingatlanomon, milyen jogaim vannak?
A Polgári Törvénykönyv szerint a más földjére eső gyümölcsök a föld tulajdonosát illetik meg. Ezért az Ön földjére hulló alma az Öné, de ez vonatkozik a lehullott levelekre is. A lelógó ágakról még le nem hullott gyümölcsöket azonban nem jogosult leszedni.
Megkérheti a szomszédját, hogy rövidítse meg az ágakat, hogy azok ne nyúljanak az ön földjére. Ha ezt nem teszi meg, akkor Ön maga is levághatja az ágakat az Ön birtokáról. Elvileg a szomszédjának csak akkor kell hozzáférést biztosítania Önnek a földjéhez, ha Ön beleegyezik, hogy belépjen a földjére a lelógó ágak levágásához.
Egy szomszéd folyamatosan hangos zenével zaklatja a szomszédait, hogyan védekezhet ez ellen?
Ha nem lehetséges a békés megoldás – megállapodás a zene ésszerű lehalkításáról -, akkor ilyen helyzetben a rendőrséghez kell fordulni, ha a hangos zene este 10 és reggel 6 óra között folytatódik.
A másik, és hangsúlyozom, hogy az utolsó lehetőség, hogy az illetékes bírósághoz fordulunk, és szomszédsági keresetet nyújtunk be az immisszió (zaj) ellen, lehetőleg ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel együtt.
Természetesen a perben a követelést nemcsak leírni, hanem kellő bizonyítékokkal bizonyítani is kell. Ha a zaj meghaladja a jogszabályban előírt egészségügyi határértékeket, akkor mindig ésszerűtlen zajról van szó, és jó esély van a sikerre.
A bíróságnak azonban természetesen bizonyítani kell a zajhatárértékek túllépését, ideális esetben szakértői bizonyítékokkal. A bíróság az értékelés során figyelembe veszi a zaj időtartamát (például, hogy egész nap vagy csak napi két órán keresztül), a zaj frekvenciaösszetételét (a magas impulzushangok zavaróbbak, mint az állandó frekvenciájú zaj) és a napszakot.
Azt is értékeli, hogy hétköznap vagy hétvégén van-e. Azonban még ha sikerrel is jár a peres eljárásban, akkor sem fog nyerni. Ha a szomszéd a jogerős ítéletet követően továbbra is túllépi a törvényes higiéniai határértékeket, akkor az ítélet végrehajtásának biztosítása érdekében az ügyben eljáró bírósági végrehajtóhoz kell fordulni.
Jogilag végrehajtható-e az önkormányzati rendeletben meghatározott vasárnapi csend?
Ha egy önkormányzat rendeletben állapítja meg az úgynevezett vasárnapi csendet, a polgárok kötelesek azt betartani (azaz nem használhatnak fűnyírót, elektromos vagy benzinmotoros fűrészt vagy más zajos eszközt stb.). Ezt általában az önkormányzat és a rendőrség hajtja végre, és természetesen betartható.
Ezek a csendes idők általában nem egész nap érvényesek, hanem csak a reggeli és esti órákban, pl. reggel 6 és 9 óra között, valamint délután 15 és 22 óra között, így a falu lakói számára van egy meghatározott idő, amikor a kertben dolgozhatnak.
És végül egy olyan kérdés, ami ugyan nem házikóhoz vagy házikóhoz kapcsolódik, de szintén a szomszédsággal kapcsolatos kérdések közé tartozik.
A szomszéd dohányzik, az erkélyen és a házban is, lehet ez ellen tenni valamit?
Ha a szomszéd a lakás és az erkély helyiségeiben is dohányzik, akkor a kezelési lehetőségek korlátozottak, lényegében nincsenek. Nem ez a helyzet azonban a házak közös helyiségeiben való dohányzás esetén. Ezt általában a házirend tiltja, amelynek megszegésével a lakóközösség vagy a lakástulajdonosok egyesülete foglalkozik.
Egybeesően, ha a ház közös helyiségeiben rendetlenség van, az épület tulajdonosának (ez vonatkozik a társasházra vagy a HOA-ra is) azonnal intézkednie kell. Ha bizonyíthatóan ismert, hogy ki mocskolja a közös területeket, akkor az adott személynek fizetség ellenében át lehet adni az adott területek takarítását, ami legalább részben kompenzálhatja a helyzetet.
Forrás: recept magazin
