Az emberi potenciált bővítő eszközök helyett az iparág szintetikus tartalmak, dezinformációk és „mélyhamisítások” (realisztikus, mesterséges intelligencia által generált hamis videó, hang vagy fénykép, amely azt a benyomást kelti, hogy az illető olyasmit mond vagy tesz, ami valójában meg sem történt – a szerkesztő megjegyzése) özönét állítja elő tömegesen.
A befektetési társaság egy másik nyugtalanító, a 90-es éveket idéző jelenségre is rámutat, ez az úgynevezett zárt kereskedés. A nagy technológiai cégek milliárdokat fektetnek be induló vállalkozásokba, amelyek viszont azt a pénzt költik, hogy chipeket vagy felhőszolgáltatásokat vásároljanak ugyanazoktól a befektetőktől. Ez az ökoszisztéma hatalmas növekedésének illúzióját kelti, amelyet valójában a tőke mesterséges körforgása vezérel.
Ezt a ciklust az teszi rendkívül veszélyessé, hogy az egyes piaci szereplők alapvetően racionálisan viselkednek. Tekintettel a technológia bomlasztó jellegére, a technológiai óriások egzisztenciális fenyegetéssel néznek szembe, ha lemaradnak az AI-versenyben. Elszigetelt szemszögből nézve logikusnak és védhetőnek tűnik az egyes vállalatok döntése, hogy tömegesen fektetnek be.
Veszélyesebb, mint az infláció vagy a globális konfliktusok
Egyre nő a mesterséges intelligencia-buboréktól való félelem, és az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a vállalatok túl sok pénzt fektetnek ebbe a technológiába.
Egyedül az Amazon a hónap elején jelentette be, hogy idén 200 milliárd dollárt tervez költeni az AI-val kapcsolatos infrastruktúra kiépítésére. Részvényei nagyot estek a bejelentést követően. Összességében a nagy technológiai cégek várhatóan csak 2026-ban fizetnek, ami olyan csillagászati kötelezettség, amely komolyan aggasztja a Wall Streetet.
162 befektetési alapkezelő közül azt mutatta ki, hogy akár 35 százalékuk túlzottnak tartja a vállalati technológia vásárlására és karbantartására fordított jelenlegi kiadásait – ez rekordszám az elmúlt 20 évben. Éppen ellenkezőleg, a befektetőknek csak egyötöde támogatja ezeket a hatalmas vásárlásokat.
Az AI-buborék kipukkanása került a figyelem középpontjába, mint fő veszély. A válaszadók akár negyede ezt érzékeli napjaink legnagyobb kockázatának, ami az ő szemükben még az inflációt vagy a geopolitikai konfliktusokat is felülmúlja. Ráadásul a szakértők 30 százaléka attól tart, hogy a mesterségesintelligencia-befektetésekhez kapcsolódó hatalmas adósságok válthatják ki a következő pénzügyi válságot.
A befektetési társaságnak az AI-buboréknak van egy sajátos jellemzője: a vele kapcsolatos kockázat „áttétet” ad az egész gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy a következmények a technológiai vállalatok határain túl is érezhetőek lesznek, például a következő területeken:
- Energia és infrastruktúra: Az energiavállalatok hatalmas beruházásokat hajtanak végre a villamosenergia-termelés és -átvitel bővítésébe, hogy kielégítsék a technológiai óriások hatalmas keresletét. A probléma az, hogy ez az igény nem tarthat örökké.
- Adatközpont üzemeltetők: Egyre inkább függnek néhány nagy játékos bérleti díjától. Ez óriási kockázatot jelent – ha valamelyikük kilép, vagy nem újítja meg a szerződést, az egész adatközpont üresen és bevétel nélkül marad.
- Biztosító társaságok: Hosszú távú, mesterséges intelligenciához kötődő energia- és ingatlanprojekteket finanszíroznak, ezzel nagy időkockázatot vállalva. Évtizedeket előre befektetnek valamibe, ami egy nagyon gyors és kiszámíthatatlan technológiai ciklust hajt végre.
- Hétköznapi befektetők: Különféle befektetési alapokon, ingatlanalapokon vagy megtakarítási termékeken keresztül közvetetten ki vannak téve az AI-infrastruktúrához kapcsolódó adósságnak. Ez a kockázat csendben bekerül a nyugdíjalapokba is az úgynevezett „alternatív befektetések” révén.
Egy modern buborék keletkezik abban a pillanatban, amikor a várakozások elszakadnak a befektetés reálhozamától. A Man Group szakértői szerint a buborék leeresztésének legvalószínűbb forgatókönyve nem a hirtelen összeomlással kezdődik, hanem a stagnálással – akkor, amikor a technológiai óriáscégek elérik a kiadásaik plafonját, és a befektetők már nem tolerálják a veszteségeket.
Mi jön a repedés után?
Mark Surman, a Mozilla vezérigazgatója szerint azonban a buborék kipukkanása nem katasztrófa, hanem a megtisztulás esélye. „A probléma nem a mesterséges intelligencia, mint olyan, hanem a jelenlegi gazdasági logika a háttérben” – mondja Surman.
Ahogyan 2000 után is csak a valódi értékkel rendelkező cégek maradtak fenn (például az Amazon vagy a Google), az AI-buborék kipukkanása után is csak azok maradhattak a piacon, amelyek felelősségteljes és átlátható megoldásokat hoznak, amelyek valódi előnyökkel járnak az emberek számára.
„Amikor a buborék kipukkan, ami utána jön, jobb lehet – ha másképp közelítjük meg” – összegzi Surman. Így a mesterséges intelligencia jövője nem a legnagyobb marketing költségvetéssel rendelkezőké, hanem azoké, akik mélyen integrálni tudják az AI-t az üzleti működési modellekbe, és mérhető, valós hasznot hozhatnak.
