A donortól kapott vért követően néhány beteg hirtelen hangulat-, viselkedés- vagy akár gondolati változásokat tapasztal, még hónapokkal a transzfúzió után is. Szerintük hétből legfeljebb hatnak vannak ilyen tapasztalatai.
„Három beteg arról számolt be, hogy a transzfúzió megváltoztatta viselkedését vagy értékrendszerét” mondják svájci profik egy 2018-as tanulmányban. „Ez a kutatás is ezt bizonyítja a betegek viselkedésében vagy értékrendjében változást tapasztalhatnak transzfúziót követően és hogy a donor néhány személyiségjegye átvihető.”
A tanulmány következtetéseit a Michigani Egyetem egyik véne is alátámasztja, aki ezt bebizonyította „az egyén belső szervei ok-okozati erővel bírnak, vagyis – ha egyesülnek – a donor egyes elemeit a recipiensben hagyhatják.”
„A tudomány semmilyen módon nem erősíti meg ezt a lehetőséget az emberek meg vannak győződve arról, hogy a transzplantáció személyiségváltozáshoz vezet” nyilatkozta 2013-ban a tanulmány egyik társszerzője és a Princetoni Egyetem filozófiai szakértője, Sarah-Jane Leslie.
Vérrel terjedő betegségek
Fotó: Komsan Loonprom/Shutterstock.com
Megemlítette a vérátömlesztés lehetséges hatásait, amelynek szerzői az agy vérrögképződésére gyakorolt hatását vizsgálták. A kutatások azt mutatják Azok a betegek, akik később agyvérzésen átesett emberektől kaptak vért, szintén kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek ilyen agykárosodást.
A svéd Karolinska Intézet és a dán Koppenhágai Egyetem kutatása azt sugallja, hogy a transzfúziók terjeszthetik az idegbetegséget, az agyi amiloid angiopátiát, amely fehérje felhalmozódását okozza az agy ereiben. Ha azonban ezek az aggodalmak beigazolódnának, akkor is csak a betegek elenyésző százalékát érintenék az eljárás után.
„Gyakran előfordulnak vérátömlesztések. A potenciális negatív hatások ezért fontos közvéleményt jelentenek” – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Gustaf Edgren ben. „Azonban ebben az esetben nagyon valószínűtlen, hogy agyvérzést kapjon a transzfúzióban történő átvitel miatt.”
