A tudósok először mutatták ki, hogy a teafilterekben, például a teafilterekben használt mikroműanyagok áthatolnak az emberi bélsejteken, és bejuthatnak az emberi vérbe.
A PlasticHeal tudósai által készített tanulmány először mutatja be, hogy a például a teás zacskókból származó mikroműanyagok behatolnak az emberi bélsejtekbe, és eljuthatnak a véráramba.
A PlasticHeal kutatóinak sikerült részletesen jellemezniük, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható polimer alapú teafilterek miként bocsátanak ki több millió nano- és mikroműanyagot (MNPL) az infúzióba.
A tanulmány először mutatja be, hogy ezek a részecskék képesek az emberi bélsejtekbe beépülni, sőt, a vérbe is átkerülhetnek, és elterjedhetnek az egész szervezetben.
A műanyaghulladék-szennyezés kritikus környezeti problémát jelent, amely egyre nagyobb hatással van a jövő generációinak jólétére és egészségére. Az élelmiszercsomagolás a mikroműanyagok és a nanoplasztikák szennyezésének egyik fő forrása, az emberi expozíció fő útjai a belégzés és a lenyelés.
Ártalmatlan” teafilterek
Az Universitat Autònoma de Barcelona (UAB) Genetikai és Mikrobiológiai Tanszékének Mutagenezis Csoportja által végzett tanulmányban sikerült többféle kereskedelmi forgalomban kapható teafilterből származó mikroműanyagot és nanoplasztikot kinyerni és jellemezni. Az UAB kutatói megfigyelték, hogy amikor ezeket a teafiltereket egy főzet elkészítéséhez használják, hatalmas mennyiségű nano-méretű részecske és nanoszálas szerkezet szabadul fel, ami az MNPL-nek való kitettség fontos forrása.
A kutatáshoz használt teafiltereket a nejlon-6, a polipropilén és a cellulóz polimerekből készítették.
A tanulmány szerint a polipropilénből az infúzió során milliliterenként körülbelül 1,2 milliárd részecske szabadul fel, amelyek átlagos mérete 136,7 nanométer; a cellulózból milliliterenként körülbelül 135 millió részecske szabadul fel, amelyek átlagos mérete 244 nanométer, míg a nejlon-6-ból milliliterenként 8,18 millió részecske szabadul fel, amelyek átlagos mérete 138,4 nanométer.
Az infúzióban jelen lévő különböző típusú részecskék jellemzésére számos fejlett analitikai technikát alkalmaztak, mint például pásztázó elektronmikroszkópia (SEM), transzmissziós elektronmikroszkópia (TEM), infravörös spektroszkópia (ATR-FTIR), dinamikus fényszórás (DLS), lézer Doppler sebességmérés (LDV) és nanorészecske-követési elemzés (NTA). „Sikerült innovatív módon jellemeznünk ezeket a szennyező anyagokat egy sor élvonalbeli technikával, ami nagyon fontos eszköz az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásuk kutatásának előmozdításához” – mondja Alba García, az UAB kutatója.
Először figyelték meg az emberi sejtekkel való kölcsönhatást
A részecskéket megfestették és először tették ki különböző típusú emberi bélsejteknek, hogy értékeljék a kölcsönhatásukat és a sejtek esetleges internalizációját. Az újszerű biológiai kölcsönhatási kísérletek azt mutatták, hogy a nyálkát termelő bélsejtek vették fel a legnagyobb mértékben a mikroműanyagokat és a nanoplasztikákat, és a részecskék még a genetikai anyagnak otthont adó sejtmagba is behatoltak. Az eredmény arra utal, hogy a bélnyálkahártya kulcsszerepet játszik e szennyező részecskék felszívódásában, és hangsúlyozza, hogy további kutatásokra van szükség a krónikus expozíció emberi egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.
„Alapvető fontosságú, hogy szabványosított vizsgálati módszereket dolgozzunk ki a műanyag élelmiszerekkel érintkező anyagokból felszabaduló MNPL-szennyezés értékelésére, és hogy szabályozási politikákat dolgozzunk ki e szennyezés hatékony mérséklésére és minimalizálására. Mivel a műanyag élelmiszer-csomagolásban való felhasználása tovább növekszik, az MNPL-szennyezés kezelése létfontosságú az élelmiszerbiztonság és a közegészség védelme érdekében” – teszik hozzá a kutatók.
A tanulmányban az UAB Mutagenezis Csoportjának kutatói, Alba García Rodríguez, Ricard Marcos és Gooya Banaei, a kutatási cikk első szerzője, a lipcsei (Németország) Helmholtz Környezetkutató Központ kutatóival együttműködve vettek részt.
Korábban már írtunk arról, hogy milyen hasznos lehet a zabpehely a mindennapi étrendben. A tápláló gabona segíti az emésztést és a szív egészségét. Szintén említettük a szukkulens növények gondozását, amelyek különleges szépséget adnak az otthoni környezetnek. Az ősz hajszálakat is megvitattuk, mivel természetes részei az öregedés folyamatának és sokak számára jelképezik a bölcsességet. Az egyik érdekesség, amit még felfedeztünk, az az, hogy a fadeszká felülete hogyan tudja kiegészíteni az otthon rusztikus megjelenését. A bél egészségének fenntartása szintén fontos téma volt, mivel a megfelelő táplálkozás és az emésztőrendszer támogatása nélkülözhetetlen a jó közérzethez. Ezt a dinamikus kombinációt tovább vizsgálva, olyan életmódbeli tanácsokkal láttuk el olvasóinkat, amelyek segíthetnek a mindennapi élet javításában.
