Brit tudósok rájöttek, mi határozza meg a házi- és vadmacskák bundájának mintázatát és színét.
Mint kiderült, a tudósok a múlt század közepe óta dolgoznak egy egyszerűnek tűnő problémán. Aztán Turing matematikus felvetette azt az elméletet, hogy ez a folyamat az embrionális fejlődésből ered.
Erre csaknem száz évvel később érkezett megerősítés.
A DNS kulcsrésze felelős a macska egyedi színéért – a Dkk 4 genom. Ha ez a szakasz megsérül, akkor az állat bundáját apró foltok vagy egyéb minták borítják.
A munka eredményeit a Nature Communications folyóiratban tették közzé.
A brit matematikus elméletének megerősítése 2012-ben érkezett meg.
A génben előforduló mutációk csíkokat képeznek az állat bőrén, mint a tigriseknél, vagy foltokat, mint a leopárdok. Ez a funkció a házimacskákra is vonatkozik.
Megállapítást nyert, hogy a macskafélék családjába tartozó embriók bőre különböző sejttípusokból áll.
Számos tulajdonságban különböznek, például méretben, sűrűségben stb.
A gének aktivitásának tanulmányozása után a tudósok mesterségesen károsították a DNS felelős szakaszát, aminek következtében a cicák elveszítették rokonaik színét.
A tudósoknak még olyan macskákat is sikerült létrehozniuk, amelyek hasonlítanak az egyiptomi mau, az abesszin és a burmai fajtákra.
A tudósok nem zárják ki, hogy a Dkk 4 gén segít tanulmányozni a házi- és vadmacskák evolúcióját, valamint azt, hogy képesek-e életük során különböző színű pigmenteket termelni.