A talajtakarás egyre népszerűbb a kertészek körében, és sokan már el sem tudják képzelni a növénytermesztést e mezőgazdasági technika nélkül. A nyári lakosok azonban gyakran szembesülnek a kérdéssel: hol lehet elegendő anyagot szerezni a talajtakaró réteg létrehozásához, különösen, ha a terület nagy?
A kész talajtakaró vásárlása elég fillérekbe kerülhet, de a saját növényi maradványok nem mindig elegendőek. Van egy kiút – egy közönséges séta az erdőn keresztül, ahol ingyenesen gyűjthet kiváló minőségű anyagokat. Tűkről beszélünk – fenyő vagy luc, amelyek sűrű rétegben fekszenek a fák alatt. Az agronómia szakértői egyre inkább azt javasolják, hogy fordítsanak figyelmet erre a természetes anyagra. A tűlevelű talajtakaró saját alkalmazási jellemzőkkel rendelkezik, amelyeket fontos figyelembe venni a legjobb eredmény elérése érdekében.
A fenyőtűk fő előnye a többi talajtakaróval szemben a tartósság. Sok szerves anyag rendszeres felújítást igényel, mert gyorsan lebomlik vagy elveszti védő tulajdonságait. A fenyőtűk esetében más a helyzet: még ha kiszáradtnak és öregnek is tűnik, az anyag továbbra is hatékonyan látja el funkcióit. Ez azt jelenti, hogy időt és erőfeszítést kell megtakarítani a talajtakaró réteg cseréjénél, ami különösen fontos az elfoglalt nyári lakosok számára.
A tűlevelek kiválasztásakor fontos megérteni a különbséget a friss és a szárított anyag között. A frissen betakarított tűk több gyantás anyagot tartalmaznak, és aktívabban hatnak a talaj savasságára. A száraz tűk, amelyek egy ideje feküdtek, gyengédebben hatnak, és alkalmasak a semleges talajreakciót kedvelő növények számára.
A tűk helyes használata a termés típusától függően:
A savanyú talajt kedvelő növényekhez – használjon friss, lédús fenyőtűt. Alkalmas áfonyára, vörösáfonyára, rododendronra, azáleára, hortenziára és tűlevelűre. Az ilyen talajtakaró nemcsak a talajt védi, hanem optimális savas környezetet is teremt a gyökérrendszer számára.
A semleges talajt kedvelő növényeknek – válasszon szárított anyagot. A levegőben hagyott vagy az erdőben áttelelt tűlevelek elveszítik a hatóanyagok egy részét, és kevésbé savanyítják a talajt. Ez az opció a legtöbb zöldség és dísznövény számára biztonságos.
A fenyőtűket jobb száraz időben gyűjteni, hogy az anyag ne legyen nedves és nehéz. Mind a lehullott tűket, mind az apró gallyakat veheti – ezek laza, jó légáteresztő réteget képeznek. A talajtakaró réteg vastagsága 5-7 centiméter legyen a hatékony gyomvédelem és a nedvesség megőrzése érdekében. A fenyőtakaró illóolaj-tartalma miatt bizonyos kártevőket is taszít, és kedvezőtlen környezetet teremt a meztelen csigák számára.