A vertigo egy összetett, nem specifikus tünet, amely nagyfokú aggodalmat kelthet a betegek körében. Ezenkívül a szédülés gyakori tünet, egyes statisztikák szerint ez a második leggyakoribb oka az orvoshoz fordulásnak a felnőttek körében.
A szédülés befolyásolja a térbeli tájékozódást, és szédülés, egyensúlyvesztés érzésében nyilvánul meg. A vertigo mozgás közben vagy nyugalomban is hányingert okozhat. A szédülés az érzékszerveket, különösen a szemet és a fület érinti, ezért esetenként ájulást is okozhat.
A vertigo nem diagnózis. Ez egy olyan tünet, amelynek oka nagyon eltérő lehet.
Általában az olyan kifejezéseket, mint a „szédülés” és a „szédülés”, felcserélhetően használják. De míg mind a szédülést, mind a szédülést egyensúlyi problémáknak tekintik, a két tünet különbözik. A szédülés az egyensúlyhiány általános érzése. Szédülésben úgy érzed, hogy forogsz, vagy a környezet forog körülötted.
A vertigo másodpercekig vagy percekig tarthat, vagy tartós és gyakran cselekvőképtelenné válhat, különösen, ha hányingerrel és hányással jár. Problémás lehet, különösen azoknak, akik nehéz vagy veszélyes feladatot hajtanak végre, például autót vezetnek, repülnek vagy nehézgépeket kezelnek.
A vertigo típusai
A vertigo két formáját írják le: központi és perifériás.
- A perifériás szédülés a szédülés leggyakoribb típusa (az esetek 80%-ában), és az egyensúlyt szabályozó belső fül rendellenességei okozzák.
- A központi szédülést agyi betegség vagy sérülés okozza (az esetek 20%-ában).
Fedezze fel a vertigo 10 leggyakoribb okát.
1. Posturális hipotenzió
Ortosztatikus hipotenziónak is nevezik, ez a vérnyomás hirtelen csökkenése, amikor a beteg fekvésből vagy gyors felállásból feláll. Gyakrabban fordul elő hipotóniás betegeknél.
Annak ellenőrzésére, hogy van-e ortosztatikus hipotenziója, mérje meg vérnyomását fekve, és hasonlítsa össze ülő vagy álló vérnyomásával. Ha a különbség nagyobb, mint 20 mm HG, ez lehet az oka.
2. Közlekedési problémák
A szív- és érrendszer általános egészségi állapota kiválthatja a szédülés tüneteit. A vérszegénység, a hormonális ingadozások, az érelmeszesedés, a kiszáradás a leggyakoribb okok közé tartozik. Egyes tanulmányok azt állítják, hogy a szív- és érrendszeri betegségek a vertigo leggyakoribb okai közé tartoznak.
3. Neurológiai állapotok
Vannak olyan funkcionális és szerkezeti változások az agyban, amelyek e tünet kíséretében alakulhatnak ki. Ezek közé tartozik:
- Neurodegeneráció: a sclerosis multiplex vagy a Parkinson-kór következtében az idegek elveszítik kommunikációs képességüket;
- Strokes;
- Agydaganatok.
4. Stressz, szorongás és depresszió
A depressziót és a szorongást gyakran pusztán pszichológiai problémának tekintik, de konkrét fizikai hatásuk van a test működésére. A stressznek való túlzott kitettség, a pánikrohamok, a hosszan tartó és kezeletlen szorongás az idegrendszer hibás működését okozhatja. Sajnos ezeket az okokat gyakran figyelmen kívül hagyják a szakemberek.
5. Cervicogen vertigo
A nyaki gerinc rendellenességei hibás idegi üzeneteket és szédülést okozhatnak. Ez a fajta szédülés gyakrabban fordul elő zúzódások, gyulladásos ízületi gyulladások után, valamint olyan embereknél, akik krónikus nyaki fájdalomban szenvednek. A fizioterápia (a mélyizmok ellazításával és a gyulladás csökkentésével) és a fizikoterápia (az izmok tonizálásával, a mobilitás növelésével és a testtartás korrekciójával) hatékonyan kezeli ezt a fajta problémát.
6. Migrén
A migrént gyakran az agyba irányuló véráramlás és idegimpulzusok megváltozása okozza. A legtöbb migrénben szenvedő a szédülést a rohamokhoz kapcsolódó tünetként említi.
Ha a migrén következetesen szédüléssel társul, az orvos vestibularis migrént diagnosztizálhat, amely gyógyszeres kezeléssel javulhat.
7. Néhány gyógyszer
Egyes gyógyszerek mellékhatásai lehetnek a belső fülben, a hormonális egyensúlyban vagy a keringésben. A vertigo megjelenéséért leggyakrabban okolható gyógyszerek közül:
- aszpirin és diuretikumok: az általa okozott szédülés a kezelés leállításakor megszűnik;
- aminoglikozid antibiotikumok: tartós ototoxikus hatást fejthetnek ki, szédülést és egyensúlyvesztést okozhatnak;
- rákellenes gyógyszer: tartós hatású lehet.
8. Hipoglikémia
A vércukorszint hirtelen csökkenése szédülést okozhat. Nagyon sok, viszonylag változatos helyzetben megtalálható:
- cukorbetegek, akik nem tartják be a kezelési és étkezési ütemtervet;
- túlzott alkoholfogyasztás;
- túlzott fizikai erőfeszítés, elégtelen hidratációval.
9. Légzési problémák
A súlyos légúti betegségekben szenvedők az oxigénhiány miatt szédüléses epizódokon menhetnek keresztül. A szédülés azonban teljesen egészséges embereknél is előfordulhat, akik hiperventilláción mennek keresztül, például pánikroham következtében.
10. Vestibuláris diszfunkciók
Ez a szédülés egyik leggyakoribb oka, a probléma a belső fülben vagy a központi idegrendszerhez való kapcsolódásában jelentkezik. Vestibuláris diszfunkciók fordulhatnak elő:
- belső fülfertőzések – hatással lehetnek a vestibulocochlearis idegre, ami viszont befolyásolja az egyensúlyt és a hallást;
- központi vesztibuláris rendellenességek;
- zúzódások és fejsérülés.
- A Meniere-szindróma a belső fülben lévő felesleges folyadék miatt nyilvánul meg. Gyakrabban fordul elő 40 és 60 év közöttieknél, a rohamok 20 perc és 24 óra között tarthatnak, és átmeneti halláskárosodással, tompa hallással, hányingerrel, hányással, fülzúgással (fülzúgás) kísérik.
Néha a vertigo okait még a szakemberek is nehezen azonosítják. Ebben az esetben nagy segítséget jelenthet az integrált megközelítés és a különböző szakterületekről érkező orvosok együttműködése, mivel a fent említett okok közül olykor több is együtt jár.
