Site icon Kirsche

A veszély a tányérban. Miért nem jó leveseket és húsleveseket feleslegben enni?

Nyáron lemondunk a zsíros ételekről, és a könnyű ételekre, például salátákra helyezzük a hangsúlyt. A hideg évszakban azonban minden eddiginél nagyobb szükségünk van főtt ételekre, például levesekre és levesekre, amelyek a megfázás és az influenza elleni védekezésre is ideálisak.

Maria Nițescu táplálkozási szakértő azonban azt állítja, hogy nem ajánlott túl sok levest, levest vagy más főtt ételt fogyasztani. A szakember elmondása szerint, amikor kalóriadús ételeket fogyasztunk, az esetleges emésztési problémák elkerülése érdekében több rendkívül fontos tényezőt is figyelembe kell vennünk, köztük az életkort, de a felhasznált termékek minőségét is.

A főtt étel egészséges választás? Gyakran halljuk, hogy milyen jó enni levest, levest, levest, zöldséges pörköltet, pürét és mindenféle egyéb zöldségből vagy zöldségből és húsból készült ételt. De vajon ezek a készítmények jó választások egészségügyi szempontból? A válasz nem lehet egyszerű IGEN vagy NEM, hanem FÜGG!

Számos tényező teszi a főtt ételeket egészséges választássá. Emlékezzünk a legfontosabbakra:

1. az alapanyagok minősége: minél frissebbek az alapanyagok, a legtermészetesebb állapotukban (kevésbé feldolgozottak, pl. teljes kiőrlésű rizs a fehér rizs helyett), magasabb a tápértékük és minél kevésbé szennyezett vegyszerekkel, annál jobb az élelmiszer. előkészített lesz jobb választás;

2. az alkalmazott gasztronómiai módszerek: a kulináris módszerek, mint a párolás, főzés, sütés, megválasztása biztosítja ezen ételek egészségesként való megbecsülését;

3. termikus feldolgozási idő: az állati eredetű nyersanyagokat teljes mértékben fel kell dolgozni, hogy az állatokról vagy madarakról átvihető kórokozó mikroorganizmusok elpusztuljanak, a zöldségféléket a lehető legkevesebb mértékben kell feldolgozni, hogy megőrizzék tápértéküket;

4. az alkalmazott recept: a hús és a zöldség pirítása elkészítés előtt, állati zsírok (vaj, tejszín), zsíros hús hozzáadása, tápérték csökkentése;

5. életkor: minél előrehaladottabb az életkor, annál jobb az élelmiszer jól termikusan feldolgozott, különösen rágási problémákkal, emésztési problémákkal és azonosított ok nélküli fogyással küzdők esetében;

6. egészségi állapot: az emésztőrendszer betegségei egyszerű feldolgozási módszereket igényelnek, sok zsír, nyers zöldség/gyümölcs nélkül;

7. a bélmikrobióta jó egészségének megőrzéséhez a lehető legkevesebb (mechanikailag és termikusan) feldolgozott zöldségre van szükség, ami érvényes a hasmenéssel járó emésztési zavarokkal nem rendelkezők számára;

8. az étkezés helye: otthon tudjuk szabályozni a fenti szempontokat, míg az étteremben az asztal vagy a vendéglátás egyszerű sorsolás; a jogszabály az említett szempontokat nem szabályozza, ezek a gazdálkodó döntésére vannak bízva;

9. az elfogyasztott adagok nagysága: egészséges-e vagy sem, az energiabevitel nem sokban tér el, ha egyes ételekre utalunk, ezért is fontos a mértékletesség, ha zöldségen kívül más alapanyagok is vannak a tányéron.

Emlékezzünk tehát egy nagyon fontos szempontra: a főtt étel nem feltétlenül egészséges! Ezt sok tényező befolyásolja! A minőségi élelmiszerekre szánt idő és pénz hosszú távú befektetés az egészségünkbe!” – mondta a táplálkozási szakember a Facebookon közzétett bejegyzésében.

Exit mobile version